A hadviselő államok (Németország, Anglia, Ausztria-Magyarország, Franciaország, Oroszország és Belgium) ingó és ingatlan nemzeti vagyona megközelitő becslések szerint 950-1000 milliárd frank, amely évenként átlag 40-45 milliárdot jövedelmez.

A pénztudósok ugy számitják, hogy ezek az államok, a háboru egy évi tartama mellett, 25-30 milliárdot fognak a hadviselésre költeni. E szerint a háboru a nemzeti vagyon évi jövedelmének mintegy felét emésztené fel. Csakhogy az üzemek szünetelése, a kereskedelem pangása, a hajózás és a nemzetközi forgalom megbénitása, a kamatok és a dividendák ki nem fizetése, stb. igen jelentékeny károkat okoznak, ugy hogy a háboru folytán szenvedett veszteség 50 milliárdra tehető. 

Ez óriási összeg, amelyet azonban a béke helyreálltával gyorsan pótolni lehet.
Példa rá Franciaország, melyről azt hitték, hogy a reá rótt 5 milliárd hadisarc gazdasági erejét mindörökre meg fogja törni. A valóság pedig az, hogy Franciaország egy évtized alatt a leggazdagabb országok egyikévé lett.

Németország a felvett 5 milliárd kölcsönnel a háboru költségeit egy éven át könnyen viselheti. Ausztria-Magyarországnak erre a célra mintegy 3 és fél milliárdra lesz szüksége, ami a két ország nemzeti vagyona jövedelmének körülbelül a fele.

Ha tekintetbe vesszük, hogy az osztrák és magyar pénzintézeteknél levő betétek mintegy 7 milliárdot tesznek, akkor nyilvánvaló lesz előttünk, hogy financiális hadikészültségünk megfelelő és hogy a háboru következtében felmerült és felmerülendő rendkivüli terheket elviselni képesek leszünk.