Az angolok, oroszok, francziák, szerbek versengenek egymással nagyhangú kijelentésekkel, férfihoz nem illő, elkapatott szavakkal, a rekordot azonban e téren a japán háborúból hirhedt Rennenkamp orosz generális csinálta. Mikor bevonult Angenburg kelet-poroszországi városba, összegyűjtötte a polgárokat és ezt a büszke szónoklatot eresztette meg:

- A lakosság köréből rálőttek katonáimra. Jogom lenne összelövetni és fölgyujtani a várost. De nem teszem. Megkegyelmezek az egyszer nektek. Nem teszem főleg azért, mert mi a német katonasággal akarunk harczolni és nem a német lakossággal. Kész örömmel harczolnánk a német katonákkal, de nem látjuk őket sehol. Nem tudom, gyávák-e szegények, vagy nagyon gyöngék-e?

Néhány nappal e beszéd után Rennenkamp tábornok megtudta, hogy tulajdonképp milyenek a német katonák, mert hadseregét részben elfogták, részben megsemmisítették s összes ágyuit Berlinbe küldték hadi zsákmányul. Azóta bizonyára nem vágyódik oly „kész örömmel” a németekkel való összetűzésre.