Kossuth Ferenc †
Kossuth Ferenc, belső titkos tanácsos, volt kereskedelemügyi miniszter, május 25-én, 73 éves korában meghalt.
1841-ben Pesten született és elsőszülött fia volt halhatatlan nagynevü atyjának Kossuth Lajosnak.
Magyarországot mint gyermek hagyta el, külföldön tanult és ott is szerezte meg a mérnöki oklevelet. Előbb vasutépitési vállalatokat vezetett, azután pedig Olaszországban tényleges vasuti szolgálatba lépett, ahol magas vezetői állást ért el.
Édesatyjának halála után, husz évvel ezelőtt, itthon telepedett le és mint az országgyülési függetlenségi párt vezére, a politikai pályára lépett.
A függetlenségi párt két évtizeden át volt vezérének politikai müködéséről, államférfiui és pártvezéri tevékenységéről a legkülönbözőbb szempontokból napokon át irtak az ujságok, de ebből a tengernyi méltatásból hiányzott az elhunyt politikus ama nagy érdemének kellő kidomboritása, hogy őszinte jóakarattal viseltetett az ország közgazdasági érdeke iránt és hogy a mi politikusainknál szokatlanul fejlett érzéke volt a kereskedelem és ipar igényeivel szemben.
A vasutügy terén is elsőrangu szakférfiu volt s a nagyarányu vasuti beruházási politikának ő vetette meg az alapját, ő volt az, aki felismerte, hogy az államnak ezt a legnagyobb üzemét magából az üzem bevételeiből megjavitani és a kor szinvonalára emelni, főként pedig a rohamosan megnövekedett forgalmiigények megfelelő lebonyolitására képessé tenni nem lehet, és aki ezért nagyarányu beruházási programmot készitett, amely alapjául szolgált a Máv. további fejlődésének. És bár az államnak ez a nagy üzeme távol van attól, hogy tökéletesnek mondható legyen, és a teendő még igen sok a Máv. megjavitása érdekében, mégis elvitathatatlan érdeme Kossuth Ferencnek, hogy erős kézzel hozzálátott a Máv. régi bajainak orvoslásához.
Az állami vasutak reorganizálására vonatkozólag kilátásba helyezett terveit meg nem valósithatta, de a személyzet helyzetének megjavitására nézve tett igéreteit egytől egyig beváltotta.
Ez az érzéke megnyilvánult törvényalkotásaiban és nem az ő hibája, ha ezek az alkotások alig élték tul őt. A munkásbiztositás meghonositása és általánositása, az iparfejlesztési tevékenység törvényes szabályozása az ő nevéhez füződik és ha ezeket a törvényalkotások nem hosszu idő mulva reformra éretteknek bizonyultak, ez nem kisebbiti Kossuthnak azt a nagy érdemét, hogy ő volt az, aki a munkásbiztositásnak szociális jelentőségét és a hazai iparfejlesztésnek a közös vámterületén való nagy fontosságát nemcsak elméletben ismerte fel, hanem a felismerés gyakorlati következményeit is levonta.
Temperamentuma, mint készültsége távoltartotta őt a gyakorlatilag kivihetetlen radikális jelszavaktól és ami konciliáns, opportunisztikus és megalkuvásra hajló vonás volt egyéniségében, az mind abból a meggyőződéséből fakadt, hogy az ország anyagi megerősödése, közgazdasági fejlődése minden egyébnél sürgősebb.
Nagy koncepcióju ember, ki élete utolsó percéig dolgozott hazája és embertársai jólétén.
A kegyetlen sors az erős tölgyet mégis kidöntötte, a hatalmas szervezet nem tudott megküzdeni, megszünt, átszellemült s elköltözött hosszu halálküzdelem után az élet sötét tömkelegébe, honnan csak emléke száll vissza reánk.
Fájdalmas megilletődéssel kisérte vivódását az egész nemzet, s nagy szomorusággal kisérte őt utolsó utjára.
Nyugodjék békében, emlékét kegyelettel fogják megőrizni.
).jpg "Kalászosokból közepesnél jobb termés várható")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!