Szalonikiben és a környékén egyre válságosabbá lesz a bennszülött zsidóság helyzete. A görögök, akik a kikötőváros uraivá lettek, lapjaikban állandóan hevesen izgatnak a lakosság nagy részét alkotó, gazdag zsidóság ellen s szeretnék őket kivándorlásra kényszeríteni, annál is inkább, mert a közvagyon legnagyobb része a zsidók kezében van s az állami és községi jövedelmek nagy részét szintén ők bérlik.

A javarészt görögökből álló községtanács már odáig ment, hogy a zsidókat az ugynevezett levantinokat, akik őslakói Szalonikinek s akiknek egyik legnagyobb balkáni hitközsége a görög kézre jutott kikötőváros, idegeneknek nyilvánította, akik bármikor szedhetik a sátorfájukat s odébb mehetnek. Komoly görög politikai körökben nagy aggodalmakat kelt a szaloniki zsidóság helyzete. A lakosság többsége zsidó s az ő kezükben van a kereskedelem, az ipar és a pénz is. A községtanács határozatára a zsidóság azzal felelt, hogy a városi tanács különböző pénzműveletei elé nehézségeket támasztott. Ezen háborodtak fel az után a görögök.

A harc eleinte csak a lapok hasábjain folyt utóbb azonban átterelődött az utcákra is, ahol már több ízben voltak heves összeütközések zsidók és görögök között. A zsidók elkeseredését növeli még az is, hogy bármi történjék is velük, a görög biróság nem adhat nekik igazat. Valahányszor zsidók és görögök állanak egymással szemben a birák előtt, mindig a görögöknek van igazuk. A minap görög suhancok kifosztották egy levantin kereskedő boltját s azután nyugodtan bevonultak egy szomszédos korcsmába.

A rendőr, akit a kereskedő utánuk küldött, nem akarta őket elfogni s a kereskedőnek, aki azzal fenyegette, hogy feljelenti felettes hatóságainak, kijelentette, hogy nyomban letartóztatja, ha az egész ügyről még egyszer beszélni merészel. A hatóságok eljárása miatt rendkivül nagy a rémület levantin körökben. Sokan egész vagyonukat pénzzé tették már, hogy szükség esetén minden pillanatban menekülhessenek, többen pedig az osztrák-magyar főkonzulátushoz fordultak védelemért.

Virál Ágoston főkonzul meg is igérte, hogy sürgős lépéseket fog tenni a zsidóság érdekeinek védelmére. Állítólag táviratilag fordult utasításokért az athéni magyar-osztrák követséghez, amely erre rögtön interveniált a kormánynál a szaloniki zsidóság érdekében. Venizelosz miniszterelnök megigérte, hogy mindent megtesz az üldözött zsidóság védelmére. Eddig azonban nem történt semmi.