Április 6-ikán telt be száz esztendeje hogy a magyar építőművészet egyik legnagyobb alkotója, a halhatatlan nevű Ybl Miklós megszületett. Ybl alkotásai, a melyek félszázadnál hosszabb időn át szinte tüneményes bőséggel fakadtak teremtő erejéből, lépten-nyomon hirdetik, mit jelentett és jelent számunkra Ybl Miklós.

Szerte az országban egész sereg restaurált és újon épített kastély és templom hirdeti nevét s ha Budapest múlt századbeli építéseinek történetét lapozzuk, amarra vesszük észre, hogy Ybl Miklós neve csaknem minden esztendő történetének lapján ékeskedik. Ezek a monumentális középületek, csendes utczák főúri palotái büszkén hirdetik ma is a szertelen és zagyva stilkeverékekből amerikai módra felépült modern Budapest épületrengetegeiben, hogy Ybl alkotó zsenije Budapestet egész sereg olyan épülettel gazdagította, a melyek örökké büszkeségei lesznek.

Ha messze kiemelkedő jelentőségét, a magyar építőművészetben való félszázados szerepét nézzük, egyetlen nézőpont akad csupán, a melyből negatív választ kell adnunk a felvetett kérdésre: mennyiben volt befolyással Ybl a magyar építőművészet fejlődésére, mint stílus-törekvésre? Abban a korban azonban, a melyben Ybl tevékenységét kifejtette, még ha intenczióiban titkon szunnyadt volna is a magyar építőstílus fejlesztésére irányuló törekvés szándéka, sehogysem talált volna kedvező talajra egy ilyen törekvés.

Ám Ybl halhatatlan érdemei nem is ilyen irányban keresendők. A magyar építőművészetnek olyan lendületet tudott adni, alkotó erejének szinte túlcsapó termelésével annyira gazdaggá tudta tenni a magyarországi építkezésnek ő előtte csaknem teljesen ellanyhult birodalmat, mint senki más.

Budapest akkori építkezéseinek, restaurálásának igen jelentős része az ő nevéhez fűződik. Csaknem hatvan évig döntő, irányító szerepe volt a főváros építkezésében. A mit alkotott, - nagy részben a klasszikus stílusok jegyében - mindig egységes és harmonikus volt s művészettel telt. Monumentalitása, nagyszabású lendülete két leghatalmasabb alkotásában: az Operaház épületében és a lipótvárosi bazilikában érte el legtökéletesebb fokát.

Méltán nevezhetjük őt a legnagyobb magyar építőművésznek.

1814 április 6-án született Székesfehérvárott. Apja kereskedő volt, a ki szívesen látta, hogy az tudományos pályára készül. Egészen fiatalon kerül Bécsbe a polytechnikumra, majd Münchenben folytatja építészeti tanulmányait. A mikor hazatért, Budán keresett valami alkalmazást, de minden igyekezete kudarczot vallott. Beállt kőmüvesinasnak, hogy legalább „gyakorlatilag képezze magát.”

Rövidesen olyan változás állt be életében, mely mindenképen döntő lett jövőjére. Pollack Mihály, a hírneves pesti építész, a Nemzeti Múzeum építője keze alá került s az ő vezetésével csakhamar meglepő eredményeket ért el. Pollack volt az, a ki - maga is a klasszikus építési stílusok híve, - befolyással volt rá a klasszikus irány megkedveltetésében.

- A mit tőle tanultam, megmaradt nekem egész életemre, - hangoztatta gyakran 1835-ben Prágába ment s négy évi ottléte alatt felépítette a híres Kinsky-palotát. Ennek befejezése után Olaszországba vágyódott, a hol hosszabb ideig maradt. A mikor visszatért Itáliából, Károlyi István gróf megbízta a fóthi templom elkészítésével - egyik legszebb feladatával.

Ugyancsak ezen idő alatt készítette el a fóthi kastélyt is. 185l-ben Károlyi István gróf költségén ismét Olaszországba ment s a mikor onnét hazatért, s végleg itthon telepedett meg, egymásután halmozták el megrendelésekkel. Ha csak felsoroljuk  jelentősebb épületeit csodálkoznunk kell roppant munkabírásán. A budai takarékpénztár, Széchenyi Béla gróf palotája, a Ráczfürdő épülete, a ferenczvárosi templom, a nemzeti lovarda, a Sándor-utczai régi országház, a Margit-sziget épületei, a várkert alatti építkezések, a csurgói és kígyósi kastély, a hódmezővásárhelyi nagy templom, gróf Apponyi hőgyészi, gróf Waldstein veszprémi kastélya és egész sereg vidéki főúri kastély fűződik nevéhez.

A lipótvárosi bazilika a melynek felépítése oly sok gondot és nehézséget okozott a fővárosnak; az ő keze alatt nyert befejezést. A Hild József tervei szerint megkezdett nagyarányú építkezést Hild halála után 1864-ben vette át. Az építési terveket teljesen átalakította, úgy, hogy a templom valójában Ybl alkotásának tekinthető. Az olasz renaissance stílusban elkészült templom Ybl művészetének egyik legszebb s legjellemzőbb emléke.

1891 január 22-én, nyolczvanadik életévéhez közel, ragadta el a halál.
Halála után öt év múlva barátai szobrot állítottak neki Budán, egyik legsikerültebb alkotása, a Várbazár mellett.

Iván Ede