Egy fiatal és szép grófnőnek, gróf Lubienszky Félix leányának a bánatos, szivetfacsaró sorsáról érkezik hiradás Krakóból.

A grófkisasszony apjával a striszovi kastélyban lakott s az volt a legfőbb foglalatossága, hogy a környéken lakó szegény lengyel parasztok ügyes-bajos dolgain iparkodott segiteni. Messze vidéken hire volt a jóságának és a nemeslelkű leányt szinte imádással szerették a szegény emberek.

Pár nap előtt arról értesítették Lubienszka grófnőt, hogy a kastélyhoz közel, az egyik majorban egy parasztasszony az utolsó óráit éli nagy magárahagyottságban. Lubienszka grófnő arra gondolt, hogy a szegény asszony talán még megmenthető és nyomban elindult, hogy személyesen győződjék meg az állapotáról. Hogy az utat megrövidítse, a krakó-rakopnei vasúti vonal töltésén akart átmenni, de épen a mikor a töltésre ért, robogott arra a gyorsvonat. A grófnő futni kezdett, de megcsúszott és épen a gyorsvonat előtt rázuhant a sinekre. A vonat keresztül száguldott a testen, a melyet darabokra marczangolt a kerék.

A szerencsétlen grófleány holttestét csak hosszú idő múlva találták meg a kastélybeliek, a kik keresésére indultak. Most nagy a siralom és részvét a gyászba borult striszovi kastély körül.