Irta: Becsey Antal szföv. bz. tag

Mi a jelentősége az erdélyi földgáznak a magyar városok háztartási szempontjából?

Aki a magyar városok gazdasági strukturáját vizsgálja, annak két szembeszökő körülmény tünik fel. Az egyik az, hogy az amugy is nagy adóságokkal megterhelt városok ujabb beruházások elől nem zárkózhatnak el, hacsak a kulturális és gazdasági fejlődés utján megállani nem akarnak; a másik körülmény pedig az, hogy néhány a kivételtől eltekintve, a beruházások költségeinek fedezésére a pótadón, községi vámokon, járulékokon stb., szóval a polgárság közvetlen megterhelésén kivül más mód nem áll rendelkezésre.

Budapesttől eltekintve, a magyar törvényhatósági joggal felruházott és rend. tanácsu városok kb. 1200 millió vagyonával szemben kb. 500 millió koronát tesz ki a városok adósága: az ujabb folytatólagos beruházásokra ugyancsak kereken 500 millióra lenne szükség. Ezen ujabb beruházásokból 82 millió laktanyákra, 65 millió városrendezésre és utburkolásra, 56 millió vezetékre és csatornázásra, 57 millió kórházakra és iskolákra, 40 millió függő kölcsönök konvertálására, 20 millió vágóhidakra, a többi különféle kulturális szociális, közlekedési és gazdasági stb. beruházásokra kell. Mind olyan beruházás, amelyek elöl elzárkózni nem lehet. Emellett a pótadó a városok háromnegyed részében 60 százaléknál nagyobb, sőt 8-10 város, amelyekben a pótadó már a 100 százalékot is meghaladja. 

A városok polgársága az egyre nehezedő megélhető viszonyok között a fokozottabb teherviselésre képtelen.
A városok háztartása sulyos válság bonyodalma előtt áll, amelyekből csak kétféle ut vezethet kibontakozásra. Vagy az államnak kell átvállalnia a jelenlegi városi terhek egy részét (kórház, iskola stb.), vagy pedig a városok teherbiró képességét kell fokozni megfelelő gazdasági eszközök szolgáltatásával. És ezen a ponton kapcsolódik be a földgázkérdés a magyar városok összeségének gazdasági és kulturális érdekszférájába.