A Kolumbia-folyó, amely az amerikai Egyesült-Államok nyugati partján a Csendes-óceánba torkollik, arról nevezetes, hogy rendkivül gazdag halakban. Amikor pedig a folyón az árral szemben megindul a lazacok óriási tömegü vándorlása: nyár elején olyan sok a hal benne, hogy valósággal lapátolni lehet. A halászoknak ilyenkor gazdag a zsákmányuk, mert a haltömegek sürü özönlése hetekig eltarthat. A gyakorlati érzékü amerikai halászok mint minden tömeges munkára, ezeknek a lazacoknak kihalászására is gépet találtak fel, amelynek segitségével sok ezernyi halat fognak naponta a lazacvonulás idején.

A gép egy forgó kerék, melyre három lapátoló hálót akasztanak. A kereket a víz sodra hajtja és a hálók állandóan belemerülnek a vizbe, hogy alig néhány pillanat alatt dús zsákmányukat kivessék a tutajra, vagy dereglyére, amelyre a halász-gépet reáerősitették. Minden háló, amikor halakkal telten kiemelkedik a vizből, önmagától ki is üriti tartalmát egy bádogcsomóba, ahonnan a halak tömege lecsuszik a géptutaj mellett kikötött csónakba. A folyó erős áramlása könnyen hajtja a gépezetet, a halak szinte egyenesen belerohannak a hálókba, ugy hogy a vizár, meg a halak tömege természetszerüen segiti a gép egyszerü munkáját.

Ujabban már olyan halászó-gépeket is használnak, amelyekben a halcsusztató csatornák a tutajról egyenesen a parti raktárakba szállitják a halak óriási tömegét. Onnan vasuton viszik a lazacot Amerika minden része felé az élelmiszer gyárakba, a feldolgozó telepekre, az árusitó piacokra.

Tetszhalál megállapitása Röntgen-sugarakkal

Valliant francia orvostanár egy új eljárást fedezett fel, amelynek segitségével a Röntgen-sugarak ujtán minden kétséget kizáró bizonyossággal meg lehet állapitani az esetleges tetszhalált. Eddigelé, amint az köztudomásu, nem állott erre nézve rendelkezésre teljesen megbizható módszer. Valliant régóta kisérletezett ez irányban s az utóbbi időben Röntgenezéssel is kisérletezve, arra jött rá, hogy a tetszhalott Röntgen-fényképe, ellentétben a valóságos halott ilyen fényképével, nem tünteti fel élesen elkülönitve a gyomrot és a beleket.

Az igazi halott gyomrában, hasüregében és beleiben ugyanis a feloszlás folyamata közben kénes gázok képződnek, amelyek egy bizonyos idő eltelte után már foszforeszkálni is kezdenek. Ezek a foszforeszkáló sugarak pedig igen nagy erővel hatnak a Röntgen-készülék fényképlemezére és azon olyan képet rajzolnak le, amely elkülönitve élesen mutatja a gyomor, has és belek határvonalait, míg ellenben a tetszhalottnál ez sohasem fordul elő. Valliant orvostanárnak ezt az uj eljárási módszerét most az összes franciaországi kórházak elfogadták és minden olyan esetben alkalmazzák is, amikor a tetszhalálnak esetleges lehetősége forog fenn.