A Szépművészeti Múzeum Szobortermei

1913 | Május

Kulturális életünk egyik legrokonszenvesebb intézményének, a Szépművészeti Múzeumnak életéből ismét örvendetes eseményekről számolhatunk be olvasóinknak.

A napokban nyílt meg a közönség számára a renaissancekori szobrászat remekműveiről készített gipszöntvényeknek nagy terme, a Michelangelo szoba és az antikszoborgyűjtemény, melylyel egyszersmind az úgynevezett Parthenon-terem szobormásolatai is láthatókká váltak.

Ha már nem vagyunk abban a szerencsés helyzetben, mint a külföld hatalmas és gazdag nemzetei, hogy az emberiség minden korára kiterjedő eredeti szoborgyűjteményünk volna, meg kell elégednünk a másolatokkal is. Ezekre feltétlenül szüksége van közönségünknek, mert pusztán egy síkban fekvő fényképek szemlélése után épen arról nem alkothat magának fogalmat, a mi a legfontosabb: a szobrok soksíkú plasztikusságáról.

Ebből a nevelő czélzatu szempontból tekintve a dolgot, teljesen közömbös, hogy hol van a gyűjtemény felállítva, hogy az öntvények a márványt és bronzot utánozzák-e vagy sem. E körül már elég heves vita folyt, mely a közönség nevelésének szempontjából mégis haszontalan, mert a Szépművészeti Múzeumnak óriási szoborcsarnokai vannak, melyeket egyéb czélra nem lehet felhasználni, mint szobrok kiállítására, s ezért míg eredeti művekkel nem tudjuk őket benépesíteni, nagyon jól elférnek benne a másolatok is, melyek noha csak gipszöntvények, több művészetet nyújtanak, mint a múzeum nem egy szerencsétlenül szerzett vagy örökölt eredetije.

Az eddigi rész, mely az olasz renaissance szobrászatot mutatja be, ha épen paedagógiai szempontból nem teljesen kielégítően és nem is elég részletességgel, a reprezentatív mestereket és műveiket körülbelül olyaténképen ismerteti, mint azt az európajáró közönség szereti.

Nem kevésbbé fontos és jelentős a Parthenon-teremnek kollekcziója is. Az antik szobrászat reprodukczióinak azelőtt volt egy hiányos és primitív gyűjteménye a Nemzeti Múzeumnak szűkös folyosóin, de mióta az jó pár éve eltűnt közönségünk elől, helyét ez ideig semmi sem pótolta. A Szépművészeti Múzeum új gyűjteménye számára megszerezték a Panthenon oromzatának töredékeiről készült öntvényeket és ezeken kívül az athéni művészetnek számos szerencsésen összeválogatott alkotását másoltatták le. Elhelyezésük a terem keskenysége miatt már nem oly sikerült, mert nem engedi meg a nézőnek a kellő eltávolodást.

A Parthenon-terem egy oldalsó ágában helyezték el az eredeti antik szobrok gyűjteményét. Nagyrésze Arndt Pál müncheni archeologus gyűjtéséből származik. Magánember vagyoni erejéből jött létre, ki szűkös anyagi eszközeit a maga finom hozzáértésével toldotta ki. Vásárlásainak ideje már a műtárgyakért vívott árfelverő verseny idejére esik, a mikor különben nagyobbszabású ókori alkotás egyáltalán nem is került már a piaczra. Így kisebb és szerényebb dolgokból áll a gyűjtemény, de vásárlójának finom műérzéke csupa finom és karakterisztikus darabot hordott össze beléje.

Az archaikus művészet is képviselve van benne egy pár művel, de a gyűjtemény zömét a görög szobrászat fénykorának, Myron, Phidias, Polykleitos, Praxiteles, Lysippos kortársainak, aztán a hellenisztikus művészetnek és a római arczképszobrászatnak alkotásai teszik. Legtöbbjük torzó, melyeken mégis oly sok a finomság, a plasztikus szépség, hogy sejtelmekre építő kíváncsiságot kell örökre megsemmisült részei után.

Az antik szobrászat összes fázisait végig lehel kísérni rajtuk. A sacralis merevségű ábrázolásokra, melyek egy síkban mozognak, jönnek a szabadabbak, realisztikusabbak, ezekre az idealizálva stilizálok, melyek a tér minden dimenzióját játszva öltik magukra, majd a polgárias hűségű, a nagy stílus ideális törekvéseiről lemondó dolgok, melyek a maguk apró örömeit a múlt eltanulható hagyományaival ékesítgetik.

Külön és hangsúlyozó megemlítést érdemet a Michelangelo-terem. Nem mintha valami más különössége tolna, mint Michelangelo maga, de ha a többi gipszek előtt állunk, itt elfeledteti, hogy gipszek előtt állunk, itt elfeledteti ezt az ő csodálatos egyénisége. A múzeum vezetőségét csak hála illetheti azért, hogy a Mediczi sírok hatalmas formavilágát mindenki számára hozzáférhetővé tette.

F. Z.