Arról a hires angol fizikusról, aki a rádiumkisérletekben oly erős versenytársa a világhirű francia Curie-házaspának (ma már csak Curienének, mert a férje meghalt), Ramsay-ről (Remzé) már a rádiumról való irásaink alkalmával megemlékeztünk. Ez a kiváló tudós még arról is hires, hogy ő fedezte fel a levegőben a nemes gázok egyikét, a Neon-t (görög szó, magyarul azt jelenti, hogy uj).

Ez a gáz a levegőben csak apró, érzékeinkkel nem észlelhető mennyiségben van jelen. A percentnek egy számban is alig kifejezhető tört alakjában 0.0000086 kis értéknek megfelelő mennyiségü ez a Neon. Ennek értéke a világitásban hasznositható. Egy amerikai fizikus, Moore (Múr) szerkesztett olyan világitó berendezést, amelynek gyakorlatban levő használatát olvasóink egyik budapesti szinház előcsarnokában láthatják; üvegcsövek vannak a falra erősitve a mennyezeten, s ezekben légritka térben Neon-gázban villamos szikra ég szétoszlott, technikai szóval diffíziós égéssel.

E Moore-fény azonban nem nagyon hasonlit a napfényre, nekünk pedig a szemeink érdekében napfényre vagy ehhez hasonlatos fényre volna szükségünk. Ezen a bajon ugy segitenek ma már, hogy a levegőben levő nemes gázok más faját keverik a Neonnal. Ha Helium-ot vagy Krypton-t vegyitenek a Neonnal vegyitett légritka térség levegőjéhez, a napfényhez hasonló fényt kapunk. Nagy kérdés már most, hogy mi módon lehet ezeket a kismennyiségű gázokat olyan tömegben előállitani, hogy gyakorlati értéküek legyenek. Hát ennek a módja a gázok cseppfolyósitása.

A levegő nemes gázai ma még nem örvendeznek akkora gyakorlati alkalmazásnak, mint például a levegő két fő alkotóeleme: az oxigén és a nitrogén. Az egyikről, az oxigénről, tudjuk, hogy a tüzet táplálja, a másikról pedig ennek az ellenkezője ismeretes. Ebből a két gázból a levegőben nagy mennyiség van jelen, e két gázból áll a levegő. Az oxigénből a levegőben 21%, a nitrogénből 79% van meg. No hát nem ennyire kerek számban, mert hiszen tudjuk, hogy ezen a két gázon kivül Argon, Neon, Helium, Krypton nevü nemes gázok is vannak egy-egy csekély mennyiségben, s nem lehetetlen, hogy még másfajtáju, ma még ismeretlen gázok is vannak. Ezeknek a mennyisége azonban együttvéve sem több talán, mint a percent egy tizedrésze, s hogy ez az egy tized az oxigénből, avagy a nitrogénből hiányzik-e, az nem fontos kérdés a jelen esetben.

Fogadjuk el a 21 és 79 kerekszámu megosztást. Ennek a két nagytömegü gáznak a levegőből való nyerése nem okozott gondot a kémiai-fizikai tudomány régebbi helyzetében sem, ujabban pedig éppenséggel nem. Ellenben az ugynevezett nemes gázok nyerése, tekintettel a parányi mennyiségre, csak a legujabb időkben sikerült. Hervadhatatlan érdemeket szerzett e téren Claude (Klód) György francia kémikus, aki egy kisérlet alkalmával fölfedezte, hogy a levegő nemes gázait a levegőből tetszésszerinti mennyiségben lehet elszigetelni. Az ő eljárása révén került a gázelválasztás módszerével a nemesgáz-nyerés is a gyakorlatilag könnyen használható eljárások közé.

A gázelválasztás akként történik, hogy a levegőt cseppfolyóssá teszik. Ebben a cseppfolyós állapotban a levegőben levő gázok egyforma nyomás alatt állanak. Csakhogy a levegő egyes gázainak nem szükséges egyformán a nagy nyomás. Minden egyes gáz külön-külön más nyomásnagyság mellett marad cseppfolyós. Általában mindegyik külön-külön nyomást igényel, mint amennyi kell ahhoz, hogy egyesülve levegővel, cseppfolyós állapotban maradjanak. Az oxigénnek más nyomás kell, a nitrogénnek más.