Az utóbbi napoknak szörnyü szenzációja volt. Arról volt szó, hogyha véletlenül háboruba keveredtünk volna Oroszországgal, több mint bizonyos, hogy szörnyü katasztrófa érte volna seregünket. Fiaink, testvéreink valósággal vágóhidra jutottak volna, mert akadt egy elvetemült ember, aki cs. és kir. vezérkari ezredes létére a tudomására jutott összes hadi titkainkat már évek óta, de különösen az utóbbi év óta elárulta Oroszországnak, mely természetesen minden stratégiai elhelyezkedésre azonnal megtette a fokozottabb ellenintézkedéseket.

Mindezekért a kémszolgálatokért rengeteg judáspénzeket kapott Redl, aki egy kiterjedt kémszövetségnek volt a feje. Amikor gyanussá vált a viselkedése és a hihetetlen paza költekezése titokban megfigyeltették. Nemsokára annyi terhelő adat gyült össze ellene, hogy egy katonatiszti bizottság elé citálták. Redl belátta, hogy mindenre rájöttek, bevallotta szörnyü büneit, sőt megnevezte büntársait a belföldön és Oroszországban is. Természetes, hogy azonnal a legszigorubb felügyelet alá helyezték. Amikor pedig Redl a kihallgatás után lakására sietett, asztalán egy Browning-revolvert talált, a mely mellett ott feküdt a pontos használati utasítás. Redl megértette a titkos intést és agyonlőtte magát.