Ez a magyarázata annak, hogy a világpiaczon a legtöbb és a legolcsóbb a német, franczia és az angol könyv. A magyar viszonyok e tekintetben - különösen az utóbbi időkben - lényegesen javultak, noha még mindig meglehetős mostohák. Nincs is az országban ötnél több számottevő kiadó. Ezzel szemben például egyedül Lipcsében több mint kétszáz igen tekintélyes kiadó van; Párisban, Berlinben, Londonban pedig egyenként legalább ötven-hatvan.

Angliában és Francziaországban sokkal kevesebb könyv jelenik meg, de viszont egy-egy művet nagyobb példány mennyiségben nyomatnak és így olcsóbbra is szabható azoknak az ára.
A külföldi és a magyar kiadó között a közönség részéről való megbecsülés tekintetében is nagy a különbség.

 

A mult esztendőben a német kiadóság elhatározta, hogy megteremti az úgynevezett „Deutsche Bücherei”-t, a mi körülbelül a német nemzeti könyvtár fogalmának felel meg és a melynek az a czélja, hogy 1913 január 1-től az egész föld kerekségén ezentúl megjelenő német könyveket Lipcsében összegyűjtsék. Nem kisebb könyvmennyiséget jelent ez a határozat, mint évenként negyven-ötvenezer könyvet, vagyis csekély tiz esztendő alatt egy fél milliót. E könyvtár részére külön palota is épül.A kiadóság megbecsülésének nem jelentéktelen eseménye volt az, hogy Frigyes Ágost szász király tavalyi trónbeszédében is megemlékezett a „Deutsche Bücherei”-ről.

A kiadók három év előtti nemzetközi kongresszusán Amsterdamban maga a külügyminiszter is megjelent és beszédet mondott, kijelentvén Hollandiának a berni egyezményhez való csatlakozását.  Hogy milyen hatalmas szervezet a kiadók nemzetközi kongresszusa, erről csak annyit, hogy annak 1896 óta élő állandó szervét, a Congrés International des Edituers-t a következő tizenöt nemzet kiadói egyletei alkotják: Németország, Ausztria, Belgium, Dánia, Spanyolország, Egyesült-Államok, Francziaország, Anglia, Magyarország, Olaszország, Norvégia, Hollandia, Lengyelország, Svédország és Svájc.

A nemzetközi bizottság elnöke, a ki a világ kiadósagának az összességét képviseli és ennek látható feje 1896-ban a párisi kongresszuson Rene Fourel, a Hachette-czég egyik főnöke volt 1897-ben Brüsszelben volt a második kongresszus, a melyen Emile Bruylant elnökölt. 1899-ben Londonban; John Murray, 1901-ben Lipcsében: Albert Brockhaus. 1906-ban Milanában; Tito Ricordi, 1908-ban Madridban; José Ruiz és végül 1910-ben Amsterdamban:: W. P, van Stockum. Az idén Budapesten megtartandó kongresszuson Ranschburg Viktor, az Athenaeum r, társulat igazgatója tölti be az elnöki tisztet, a ki azt a legközelebbi nemzetközi kongresszus ülésezéséig megtartja.

Az eddig lezajlott hét nemzetközi kongresszus összesen százhatvanhárom határozatot hozott. A kongresszus munkájának legfontosabb eredménye az volt, hogy valósággá vált az egyes államoknak a berni egyezményhez való csatlakozása, a mi által megszűnt az úgynevezett irodalmi kalózkodásoknak a lehetősége.

A nálunk most lezajló kongresszusnak, egyik legkimagaslóbb eseménye és legfontosabb eredménye, Magyarországnak a berni egyezményhez való csatlakozása lesz, a mire nézve Balogh Jenő igazságügyminiszter tesz hivatalos nyilatkozatot. A világ legelső kiadói mind itt lesznek a most megkezdődő ötnapos kongresszuson.

Tizenkét nagyfontosságú és közérdekű kérdést vitatnak meg és megállapítható egyúttal az is, hogy a tárgysorozat legtöbb pontja nemcsak a kiadók, hanem az írók és a nagyközönség érdekeit is szem előtt tartja. Ezek egyike az erkölcstelen irodalom elleni küzdelem, a mozik szerzőjogi kérdéseinek a rendezése, valamit a fordítási jogok értékesítésére szolgáló irodának a fölállítása. Ezek sok sérelemnek lesznek a megszűntetői.

A kongresszus rendezőbizottsága szórakozásokról is bőven gondoskodott a vendégek számára. A város megtekintése automobilokon történik, közben meglátogatják a külföldi kiadók a budapesti kiadó társulatokat. Az Operaházban díszelőadás lesz a vendégek tiszteletére, azután több csoportos kirándulás és pedig Visegrádra, a Tátrába, a Balaton mellé, Erdélybe és az Aldunára.

Mindenki megkapja Magyarország illusztrált ismertető füzetét, egy díszes albumot Budapest útmutatójával, képes levelező lapokat, a magyar könyvkereskedelem történetét, egy magyaros motívumú jelvényt. A hölgyek - mivel a legtöbb résztvevő nejét és családja nőtagjait is magával hozza - művészi kivitelű eredeti mezőkövesdi hímzett ritikült kapnak emlékül.  A kongresszus fővédői tisztét József főherczeg vállalta el.

A kongresszus védnökei lesznek: Lukács László miniszterelnök. Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi, Beöthy László kereskedelemügyi és Balogh Jenő igazságügyminiszter, továbbá Heltai Ferencz főpolgármester, Bárczy István polgármester és Berzeviczy Albert a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. A díszelnökök között ott van Rákosi Jenőr, Matlekovits Sándor, dr. Giesswein Sándor, Lánczy Leó és Heinrich Gusztáv.

 

A kongresszust szervező bizottság élén, mint ügyvivő elnök Ranschburg Viktor, az Athenaeum egyik igazgatója áll. Elnöktársai: Wolfner József a Singer és Wolfner-czég főnöke, Gárdos Alfréd a Franklin-Társulat főnöke, Erdősi Károly a Szent István társulat vezérigazgatója, Benkő Gyula a könyvkereskedők egyesületének elnöke, Méry Bála a zenemű kiadók egyesületének elnöke és Zilahy Simon a „Budapesti Hirlap” igazgatója.  A kongresszus munkája az Akadémia dísztermében folyik le.

Polgár Géza.