Viktória Lujza német hercegnő és Ernő Ágost cumberlandi herceg esküvője méltó fény és pompa között ment végbe a berlini királyi kastélyban. Az esküvő jelentőségét azon a tényen kívül, hogy a Hohenzollernek és a Cumberland család kibékültek, emelte az a körülmény, hogy II. Miklós orosz cár, továbbá V. György angol király és felesége is megjelentek, megjelenésükkel tehát eloszlatták azt a gyanut, mintha akár az orosz, akár az angol birodalom Németországgal szemben ellenséges érzülettel viseltetnék.

Résztvettek az esküvő ünnepségen az összes német uralkodó, fejedelmi, hercegi házak tagjai. A fiatal jegyespárt dr. Dryander, a német császár hires udvari lelkésze adta össze. Az egyházi esketés után a fiatal pár a szülőkkel és a nagyszámu vendégekkel a kastély nagytermébe vonult, ahol az esküvői ünnepséget tartották meg. A diszlakomán a német császár pohárköszöntőt mondott az ifju párra. A beszéd, amelyet a lányától bucsuzó apa mondott, a jelen voltakra mély benyomást tett.

A diszlakoma befejeztével következett az ajándékok kiosztása, majd pedig a lakodalmi tánc. Magától érthető, hogy a fiatal pár olyan ajándékokat kapott, amelyek az ajándékozók rokonszenvét valóban fejedelmi módon juttatták kifejezésre.

A legmeghatóbb jelenet kétségtelen az volt, amikor a lakodalmi ünnepség végeztével a fiatal asszonyka, Viktória Lujza bucsuzott szüleitől és fitestvéreitől. A kölcsönös öröm és boldogság nem fojthatta el a könyeket, melyeket a hercegnő, szülei és fitestvérei ejtettek.