Dtum
Login with Facebookk
1913 | Július

A szláv veszedelem

Oroszországnak nem a francia pénzpiac miatt kell a hármas entente. Évszázados szláv aspirációk sarkalják ezt a nemzetet és felhasználja a hármas entente-ot ezekre a célokra s miután ezekkel a célokkal szoros összefüggésben van a délszláv birodalom létezése, minden jogos és jogtalan erejével ennek a délszláv eszmének a szolgálatába szegődött.


Természetszerüen került szembe idők folyamán a hármas entente a hármas szövetséggel. Nemcsak balkáni érdekekről van itt szó, hanem egyéb ellentétes érdekszférákról is, de itt, most ebben az esetben speciálisan a Balkánon fekszik a nagy és majdan még erősebben kitörendő európai konfliktus sulypontja. Oroszországtól nem lehet rossz néven venni, hogy a nagy szláv mozgalomban vezető szerepet játszik és hogy az európai egyensuly és béke jelszavát csak takarónak használja, amelylyel elfedi a délszláv törekvéseket. Az orosz diplomácia minden kétszinüsége szlávos érdekből fakad, a létfentartás problémája ez és nem is kárhoztatható. Hogy a hármasszövetség a maga összetételénél fogva kénytelen ellensulyozni a szláv érdekeket, ez az az ütközőpont, ahol szembe kerül egymással a hármasszövetség és az entente.


Oroszország most ismét előtérben áll, maga is kész, ha kell, aktív szerepet vinni a balkáni konfliktusban s abban a pillanatban, amint aktivitásba lép, a balkáni problémából egyszersmind a monarchia problémája lesz.

Az osztrák-magyar monarchia a maga sajátos, nemzetiségi összetételénél fogva az egész világ diplomáciája szerint valamikor, talán nemsokára kell, hogy elveszítse egységes jellegét. A monarchia átka, hogy a szláv elemek is lakják s olyan területeket mondhat magáénak, amely felé szláv aspirációk szállnak. A szláv elhatalmasodás ezért elsősorban az osztrák-magyar monarchiát veszélyezteti és ezért kell rettegnie a monarchiának attól a pillanattól, amikor Oroszország, a szlávság örök támogatója és felbujtója akcióba lép.

 

Ez az akció végeredményében utolsó stációjában a monarchia bőrére megy és itt kerül felszínre az a sok tévedés, amelyet a monarchia diplomáciája évtizedek óta elkövetett, hogy nem ellensulyozta idejekorán ezt az előrelátott veszedelmet. A szláv kérdés most balkáni kérdés, de idővel a monarchia exisztenciális kérdése lesz és akkor jaj lesz nekünk, hogy idejekorán nem láttuk ezt az ellenünk törő legnagyobb veszedelmet.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Pánszlávizmus
Tánczos G. Károly

A pánszlávizmus egy 19. századi mozgalom, melynek célja a szláv népek egyesítése volt. Középpontjában a Balkán állt, ahol sok szláv élt a két nagyhatalom, az Oszmán Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia uralma alatt. A pánszlávizmus gondolatát először Vinko Pribojević horvát történész és ideológus vetette föl a 16. század elején, majd az ő gondolatát vitte tovább a szintén horvát származású Juraj Križanić a 17. század derekán.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98