Bizonyosra vehető immár, hogy a londoni béketárgyalások hétfőn délután eredménytelenül fejeződnek be. A török minisztertanács ugy határozott, hogy londoni delegátusait arra utasítja, hogy minden feltétel nélkül ragaszkodjanak Drinápoly és az Aegei-tengeri szigetek birtokához.

Miután pedig a szófiai és a belgrádi kormányok szigoru utasítást küldtek saját delegátusainak, hogy követeléseiket fentartsák, a hétfőn délután összeülő békekonferenczia, ha csak valami egészen váratlan fordulat közbe nem jön, a további tárgyalások fölösleges voltát és a békekötés meghiusulását fogja konstatálni.

A helyzet veszedelmes voltát, legjobban mutatja a következő táviratunk:
A fővárosban olyan izgalom uralkodik, mint október elején, a háboru kitörése előtt. A kormány az utolsó pillanatban teljes megegyezésre jutott az ifju törökökkel és a csataldzsai hadsereghez csupa ifju-török parancsnokot küldött.

Ma híre terjedt, hogy a kisdzsalai Ivonidból 40.000 főnyi kurd lovasság érkezik, mely már átkelt a Bosporuzon és egy-két nap alatt Osztaldazához ért. A kurd lovasságot Törökország eddig sohasem használta európai háboruban és hogy most igénybe vette, ebből is az tünik ki, hogy Törökország kétségbeesett és döntő küzdelemre készül. Biztosra veszik, hogy hétfőn megszakadnak a tárgyalások.

Kedden megtörténik a fegyverszünet felmondása és negyvennyolc óra mulva, tehát pénteken ismét kitör a háboru.
A katonai párt teljesen felülkerekedett Konstantinápolyban és a kormány kénytelen meghajolni akarata előtt.
London, január 5.

A béketárgyalások most már semmi reménységgel nem kecsegtetnek. Most már csak abban az esetben lehetne számítani a háboru elkerülésére, ha a hatalmak, első sorban pedig Ausztria-Magyarország és Oroszország kellő erélylyel lépnének fel a tárgyaló felek kormányainál.
Konstantinápoly, jan. 5.

A porta nagyköveteihez körlevelet intézett, hogy a nagyhatalmakkal tudassák, hogy Törökország be akarná bizonyítani azon óhajtását, hogy a béke megköttessék, minden áldozatra kész volt és a drinápolyi vilajettől keletre fekvő területről lemondott, de kénytelen ragaszkodni Drinápoly megtartásához, mert ez feltétlenül szükséges a főváros megtartása czéljából. A porta sohasem mondhat le az Archipelagus szigeteiről. Hogy azonban békés szándékait bebizonyítsa, Kréta feletti jogairól lemondott. A porta reméli, hogy a hatalmak érveinek logikáját méltányolni fogják.