Ő Felsége levelet intéz a czárhoz s a levelet Hohenlohe Gottlieb herczeg személyesen viszi Pétervárra. A nem mindennapi esemény kétségkívül mindenfelé mély benyomást fog tenni.
Uralkodónk sajátkezű levelének jelentőségét, még ha azt az orosz császári uralkodóház ünnepe tenné is időszerűvé – elvitathatatlanná teszi azon ünnepies forma, mely e levél továbbítását jellemzi. Nem is említve azt a barátságos viszonyt, mely a bécsi és a pétervári udvarok között fennáll.

Diplomácziai körökben úgy vélik, hogy királyi nyilatkozatról van szó. A nélkül tehát, hogy a misszió egy konkrét kérdéssel, avagy egy határozott politikai részletkérdéssel függne össze, a királyi nyilatkozatot alkalmasnak tartják arra, hogy magvát képezhesse a főkérdésnek, mely a két nagyhatalom jövendő vonatkozásait alkotná.

Ugyanekkor közölte gróf Berchtold külügyminiszter az orosz nagykövetséggel, hogy Hohenlohe Gottfried herczeg az uralkodó sajátkezű levelével a czárhoz utazik. A király levelét nem fogják hivatalosan nyilvánosságra hozni, mert az teljesen személyes jellegű. Hohenlohe herczeg 2-án este utazott Pétervárra.

Ferencz József királynak a czárhoz intézett leveléről beavatott politikai körökből a „N. W. T.” a következő értesüléseket kapta: Érthető, hogy ő felsége sajátkezű levele, különösen a mai viszonyok között, beláthatatlan fontosságú. Nem kellenek ahhoz épen ellentétek a londoni nagykövetségi konferenczián Albáni határainak megjelölését illetőleg, hogy meg lehessen magyarázni a két nagyhatalom uralkodói között a közvetlen érintés szükséges voltát. Ennél talán sokkal nagyobb jelentőségű oka van a király levelének. Oroszország tudvalevőleg próbamozgósítás ürügye alatt a galicziai határ mentén óriási csapatokat halmozott össze és ezeket a hadakat különböző korosztályu tartalékosok behívásával erősítette meg, ugy hogy ez idő szerint a galicziai határ közelében egy hatalmas sereg áll.

Az osztrák-magyar monarchia ennek következtében szintén kénytelen volt bizonyos katonai intézkedéseket tenni óvatosság szempontjából és ez az állapot már hónapok óta tart, a mi a természetszerűleg nagy anyagi áldozatokkal jár. Ilyen körülmények között nem nehéz kitalálni, hogy a két uralkodó között a személyes eszmecsere ennek az áldatlan állapotnak tulajdonítható, a mely mindakét félre nézve majdnem elviselhetetlen anyagi áldozatokat ró és a melyet Ferencz József király meg akar szüntetni.

Politikai körökben azt hiszik, hogy ilyen helyzetekben és a mai mozgalmas viszonyok közt egészen magától értetődő, ha Ferencz József király megragadja a kezdeményezést a rendes, normális állapotok helyreállítására, épen a mi uralkodónk, a ki nagy tekintélyével és fáradhatatlanul törekedett mindig a békét fentartani s ezentúl is az a főtörekvése.