A francia köztársasági elnökválasztás, amely kétségtelenül egyik legfontosabb állampolitikai esemény, rendszerint annyira indulatba hozza a nép kedélyét, hogy mindig valamely mellékepizódja származik a választásnak.

Politikusok összevesznek, párbajok keletkeznek, sőt, miként legutóbb történt, egy dusgazdag francia polgár, Harson Marcell beleőrült a választás izgalmaiba, Denizart kisasszony pedig elérkezettnek vélte az időt, hogy elnöknői méltóságra ajánlkozzék, azt állítván, hogy sehol nincs megírva, hogy az elnöki méltóságra egy nő ne volna alkalmas.

Az érvelést azonban még nem tették komoly megfontolás tárgyává s nem Denizart kisasszony, hanem Poincaré lett az elnök. Denizart kiasszony mindenesetre elérte azt, hogy az ujságok megemlékeztek róla s egyelőre meg fog ezzel elégedni.