A babona határai nagyon bizonytalanok s mindig az illető kor vagy nép fölfogása szabja meg, hogy babona-e valamely hiedelem vagy sem. Ma például tudjuk, hogy a bölcsek kövébe vagy a szellemidézésbe vetett hit közönséges babona, de a középkorban, sőt még az ujkor elején is, számos hires tudós volt, aki vakon hitt mind a kettőben. Természetes, hogy a kultúra és a tudomány fejlődésével számos olyan igazságnak tartott tévedés szünt meg, mely valamikor erősen gyökerezett a köztudatban, sőt egyenesen összefüggött a vallással is. És voltaképpen minden babonának forrása a vallás, mely a földöntuli erökbe vetett hiten alapszik s ezeknek az eröknek a kultuszát, imádását jelenti.

E meghatározás szerint: a babona az emberi tévedések története s épen olyan ősrégi, mint az Isten fogalmának összekapcsolása az éggel, a menydörgéssel és az esövelAz ember reszketett az égzengéstől való féltében, a fölötte boltozó égre nézett esőért, mely fölfrissiti a zsenge füvet és imádta a napot, mert valami zavaros és együgyü módon észrevette, hogy a gyümölcs és a gabonatermés, a tavasz, nyár és az ősz ettől függ. Ehhez járult a homályos félelem a szellemektől és ördögöktöl, melyek rosszindulatnak és mindenütt jelen vannak: állatokba és fákba, kövekbe és patakokba, sőt még a mindennapos háztartási eszközökbe is belebujhatnak a démonok.

Ennek a babonás hitnek és félelemnek megfelelően már a legősibb vadnépeknél is kialakult egy olyan foglalkozás, melyet rendesen csak néhány ember üzött, éppen mivel egészen sajátos tulajdonságokat és képességeket föltételezett. Ez a foglalkozásszerüen üzött tevékenység a varázslás volt. Minden ösrégi vadnépeknél voltak és vannak ilyen hivatásos varázslók, akik egyuttal papok is. A szibériai népek sámánjai, a grönlandiak angerokkjai, a rézbörüek kuruzsló-orvosai, a zulu-kafferek isi-nyangái, stb, mind varázslók, akikhez akkor fordulnak az emberek, mikor valami bajuk van.

Ilyen képekkel és ilyen szöveggel magyaráz a „Tolnai Világlexikona” mindent, amit ismerni és tudni érdemes. Ez a kivonatos mutatvány, a pompás kiállitásu, III. kötetböl való, mely mintegy 1500 képpel jelenik meg. A 25 kötetes „Tolnai Világlexikona” 16.000 oldalra van tervezve, több mint 30.000 képpel s az elöfizetök 20 kor. bolti ár helyett kötetenként 3 koronáért rendelhetik meg.