Hasztalan volt Sükri basának és hős katonáinak minden szivós kitartása, hasztalan a reménykedés, az óriási tulerő győzedelmeskedett és az egyesült bolgár-szerb seregek diadalmasan bevonultak a félig rommá lőtt Drinápolyba.

A törökök egyik nevezetes európai városa, amelyet a régi szultánok és török hős vezérek sirjai tettek nevezetessé, a szövetségesek, illetőleg a bolgárok kezébe került, Sükri basa pedig állítólag hatvanegyezer harcossal, ezerkétszáz tiszttel bolgár fogságba jutott. A hős basa Ivanoffnak, az egyesült seregek főparancsnokának akarta átadni kardját, ez azonban nem fogadta el.

Majd, amikor Ferdinánd király megérkezett, a basa ő neki ajánlotta fel a kardját, a bolgár király ellenben néhány elismerő szó kiséretében a kardot visszaadta hős gazdájának, akit az egész foglyul esett tisztikarral és legénységgel együtt Szófiába vittek, ott a lakosság egyrészt kitörő örömmel fogadta az érkező bolgár tiszteket és katonákat, másrészt tisztelettel adózott a hős török basának és társainak, akik méltók arra, hogy hősiességükért az ellenség elismeréssel adózzék.