Nagy mezőgazdasági tanyák teljesen fel vannak szerelve a mezőgazdasági ipar minden szükségességével. Van bodnár-, van kovácsműhely, mint a mely két ipar nélkül mezőgazdaság el sem képzelhető. Ott a hol néhány száz szekér dolgozik s a vontatás nem kövezett utakon történik, a hol rud, hámfa, lőcs, kisafa, saroglya, kerék a legnagyobb igénybevétellel szolgálja gazdáját, a tanyai kovácsnak és gépésznek nap-nap után, télen-nyáron akad dolga.

Télen rendbe hozza a nyár alatt elhasználódott alkatrészeket, ujakat készít, tartalékanyagot halmoz fel, hogy nyáron a hasznavehetetlen részt azonnal ujjal pótolhassa, s nyáron az igy kidőlt szerszámot hozza azonnal rendbe. Van akárhány olyan tanyai kovácsmühely, a mely berendezés és munkaszolgáltatás tekintetében akárhány nyilvános üzemre rendezett kovácsmühely nagyságával és teljesítőképességével vetélkedik.

A képünkön bemutatott kovácsmühely szintén jól felszerelt és a nagyobb tanyai kovácsmühelyekhez tartozik. Elől baloldalt áll egy furógép, mögötte egy nagy köszörükő. A kohónál álló ember és az üllőnél foglalatoskodó kovács között a háttérben van a kohófujtató. A mennyezeten vannak elhelyezve az erőátviteli gerendelyek (transmissiók), a melyek a különböző munkagépekhez közvetitik a hajtóerőt.

Gépierő berendezése nélkül az ilyen nagyobb üzemü kovácsmühelyben a tulajdon képeni kovácsiparoson kívül még három segéderő szokott dolgozni. Egy a kohónál, a ki állandóan fehérizzásra hozza a vasat, egy a szerszámgépek hajtásánál s egy kézhez adó segítség a kovács mellett. A mi kovácsmühelyünkben csak két ember dolgozik. Egyik a kohónál, másik az üllőnél. A szerszámgép hajtását elvégzi az elektromos áram.

A hajtómotor az üllőnél dolgozó kovács jobb könyöke mellett a kép közepe táján látható. A sarokban áll, s ez betonalapon elmozdíthatlan állapotban állandóan a mühelyben van. A motorra szerelt hajtókerék a rávetett hajtószíj segélyével a főtransmisszió-tengelyt forgatja, s szükségképpeni szijátdobások segélyével bármely szerszámgép azonnal működésbe hozható.

Nemrégiben ismertettük a jármos kut müködését, a melyet szintén elektromos áram hajtott, s már régebben ismertettük a mezőgazdaságban alkalmazott egyéb motorikus berendezéseket, mint a cséplést éjjel, a tejgazdaságot elektromos müködéssel, ezzel csak teljessé akarjuk tenni azt a képet, a melyet az olvasónak nyujtani akarunk egy modern mezőgazdaságról. A külső, voltaképpeni mezei munka hovatovább teljesen átalakul gépi, tehát szakipari munkává.

A szántás géppel, legujabban az automobilekével, a vetés vetőgéppel, ugyanigy a boronálás is. A kukuricza- és burgonyakapálás a kapálógéppel, a melyet már szintén ismertettünk.
Az aratás arató- és kévekötő géppel, a behordás teherautomobillal, a cséplés éjjel-nappali üzemben elektromos gépekkel, a rostálás, osztályozás elektromos motorokkal, a takarmányozás, szecska-, csalamádévágás gépi erővel, szóval a belső, a tanyai munka mind gépi, elektromos üzemmel történik.