A Balkán-félszigeten legutóbb történt váratlan események következtében Anglia, Németország és Francziaország külügyi kormányai között gőzerővel indultak meg a tárgyalások, hogy az európai hatalmak a döntő pillanatban, a mely sokkal közelebb van, semmint sejteni lehetett, meglegyen az összhang a kooperálásra. Ausztria-Magyarország és Oroszország külön tárgyalnak azonban véleményeltérés nincs köztük.

A diplomácziai tárgyalásoknak az az alapja, hogy a győzelmes szövetséges Balkán államok, bízva Oroszország támogatásában, nem fognak lemondani az elhódított területekről és a nagyhatalmak sem tarthatják fenn a status quo elvét. Az intervenczió időpontja még nem érkezett el, de nagyon közel van és akkoráig a német és a franczia külügyi kormányok, a melyek ezuttal a kezdeményezésre vállalkoztak, tiszta helyzetet akarnak teremteni.

Az új terv, a mely fölött állítólag már megkezdődött, a diskusszió a nagyhatalmak közt, abban áll, hogy az európai török vilajeteket fel kell osztani; Albániából és Maczedóniából külön-külön államtestek alakulnának, a többi török terület pedig felosztatnék Bulgária, Szerbia és Montenegró közt. A terv Görögországot mellőzi az osztozkodásban.
A nagyhatalmak terve szerint Albánia egy svéd herczeg személyében szuverén uralkodót kapna, határai pedig Durazzo, Valona és Ochrida érintésével volnának megállapítandók. Ennek az új államtestnek fővárosául Elbasszot tennék meg.

Maczedóniai kormányzójául, esetleg uralkodójául egy dán herczeget szemelnének ki a nagyhatalmak; ezt az új államot délen Csatoria, északon Üszküb – de a város kivételével – határolná és kiterjedne az Aegei-tengerig egészen Salonikiig, fővárosa volna Monastir.
Bulgária jelenlegi határai eltolódnának délen Serresig, végig a Struma-torkolatig és a tengerparton Dedeagacsig, északkeleten pedig a Fekete-tenger partjáig.
Szerbiának jutna Pristina, Üszküb és San Giovanni dielledus, tehát az Adriai-tengerig terjednének határai, végül Montenegró kapná a novibazári szandzsák legnagyobb részét Skutarival együtt.

Ez a felosztás egyelőre még nem számol Dél-Maczedóniával, Chalkydikével, Krétával és az aegei-tengeri szigetekkel. Nyilván az lesz a további hadműveletek alapja. A hatalmakban ez a terve tekintetbe vette a szövetséges Balkán-államok érdekszféráit, a melyeket egymás közt a szeptember 30-án kötött szerződésben megjelöltek.