A földmivelésügyi költségvetés a pénzügyi bizottságban
A képviselőház pénzügyi bizottsága november 9-kén tárgyalta a földmivelésügyi költségvetést és rövid, de érdekes vita után egyhanguan elfogadta. Több fölszólalás után gróf Serényi Béla nevezetes nyilatkozatokat tett a birtokpolitikáról, a katasztrófával sujtott vidékek segítéséről, a kopárok befásításáról, a borközraktárakról, a gazdasági szakoktatásról és műtrágyagyárak szaporításáról.
Pap Géza előadó behatóan ismertette a költségvetést és kivált a gazdasági szakoktatással, az állattenyésztéssel és a tagosítási kérdéssel foglalkozott. Örömmel állapította meg, hogy a népies fölolvasásokat a kis gazdák mind nagyabb számban állandóan látogatják.
Sándor János fölhívja a miniszter figyelmét az idei katasztrófáktól sujtott erdélyi részekre és az egész keleti országrész lakosságára. Szükség lesz takarmányra, vetőmagra, kéri a segítést és a mérnöki személyzet szaporítását. A fürdők támogatását is kéri.
A középbirtokos osztály állandóan pusztul.
A korral lépést akar haladni, de ennek anyagi eszközeit és különösön a gyermeknevelésnek nagy költségeit kisbirtoka nem adja meg részére. A kisember segítése nem az általános közgazdasági viszonyok javítása útján történik, de az, mint egy alamizsna jellegü. A segítés e módját, a középbirtokos egyrészt nem veheti igénybe, másrészt meg gazdaságának folytathatását annyira megnehezítette, hogy rohamosan terjed a középbirtok parczellázása. A középbirtokok állami megvásárlását nem tartja czélravezetőnek, mert nézete szerint helyesebb lenne a bérleti rendszerre való áttérés.
Heltai Ferencz szintén kéri a katasztrófáktól sujtott lakosság segítségét.
Szükségesnek tartja, hogy a szövetkezetek, különösen a Hangyával összeköttetésben lévő fogyasztási szövetkezetek távol tartassanak minden politikai mozgalomtól. Szól a földtani intézet személyzetének igen sanyarú helyzetéről. Az intését munkálkodása nagy jövővel bír. Nagy szolgálatot tett ez az intézet a földgáz és a petroleumforrások feltárása körül. Az itt érdemeket szerzett tisztviselők egyike kapna külföldön olyan dotácziót, mint a milyennel nálunk az egész intézet van ellátva.
Vadász Lipót nem lát elég alapot ahhoz, hogy főkép az erdélyi részekben eladó nagyobb erdőbirtokokat a magyar állam megszerezhesse, holott ezt nemzeti közgazdasági és kincstári érdekek is követelik.
Gróf Serényi Béla miniszter:
Első sorban üzletpolitikai álláspontját ismerteti. Az a szándéka, hogy jelentékenyebb erdőterületeket fog megszerezni, azok és az ide csatlakozó magánbirtokosok mellé fog középbirtokokat alkotni s a középbirtokokkal kapcsolatban fogja a kisebb terephelyeket elhelyezni, hogy így a különböző birtokkategóriák egymásra támaszkodjanak. Az akcziót a magyar földhitelintézetek országos szövetsége révén fogja vezetni.
Az erdélyi és északkeleti árvízkárokról a valóságnak megfelelő informácziót kapott. Tervbe van véve elsősorban az ínséges vidékeken a lakosság között bizonyos állami kedvezések mellett, ott, a hol föltétlenül szükséges, élelmiszerek kiosztása, továbbá a tavaszi vetőmagvak beszerzése és különösen a községi apaállatok eltakarmányozása és eltartása tekintetében szükséges segítés. A számítások szerint e czélra mintegy 5 millió koronára lesz szükség, s mintegy 1,700,000 koronára tehető az az összeg, a mit ebből a fond perdu fog fölhasználni.
Ehhez ugyan a pénzügyminiszter hozzájárulását nem birja, de remélhetően, a mennyire a pénzügyi viszonyok megengedik, a pénzügyminiszter nem fog elzárkózni a tervezett akczió szükséges hitelének fölhasználásától. Ezzel kapcsolatban azonban még nagyon szükséges, hogy e vidékeken a gazdaközönség megfelelő hitelhez jusson és ezért a pénzügyminisztert arra is kérte, hogy e vidékeken lévő szövetkezeteket a pénztári készletekből megfelelő betétekkel támogassa.
A kulturmérnökségnek ép úgy, mint a többi állami műszaki testületeknek megfelelő szakképzett személyzettel való szaporítása igen sok nehézségbe ütközik, mert a jeles képzettségű ifjak inkább keresik a jobban jövedelmező magántevékenységeket. Igyekszik azonban a mutatkozó hiányokon minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni.
A kopárok befásítását igen hátráltatta a csemetekertek elégtelensége és az a körülmény, hogy a csemeteszükségletet rendesen a befásítandó területtől nagy távolságra fekvő helyekről kellett odaszállítani, miért is első intézkedése az volt, hogy a kopárok helyén neveltessék a helyi viszonyoknak megfelelő csemete s hogy e fásítások azután megfelelő szakszerű gondozásban részesüljenek.
A borközraktárakat az idén és a jövő évben fölállítják, s tervbe van véve azoknak mustkészlettel való ellátása, mert csak így lesz elérhető bortipusok teremtése.
A szakoktatásnál az a fő törekvése, hogy legelsősorban a népies oktatást vigyék keresztül és oly módokat keressenek, hogy a legszélesebb néprétegeknek is módot nyujtsanak ahhoz, hogy a viszonyai közt szükséges gazdasági ismereteket elsajátíthassa. E czélból a kezdő lépés volt a tanítóképző intézetekhez megfelelő gazdasági tanárok beosztása, hogy az azokból kikerülő tanító már bizonyos gazdasági ismeretekkel és gazdasági érzékkel mehessenek a nép közé. A további lépés az osztrák Winterschulék mintájára ambulánstanfolyamok szervezése lesz, a melyek faluról-falura menve, a téli hónapok alatt a falusi gazdálkodókat megfelelő kiképzésben részesíthetik.
A műtrágyaárak szaporítását szükségesnek tartja, mert nálunk a műtrágya megfelelően elterjedni azért nem tud, mert drága, nem mindig a megfelelő helyeken alkalmazzák és azok eladása körül igen sok visszaélés tapasztalható. A rendelkezésére álló eszközökkel hajlandó műtrágyaárak alapítását előmozdítani és a műtrágya terjesztése és a nép körében való megkedveltetése érdekében is a lehető intézkedéseket megtenni.
A miniszter nagy tetszéssel fogadott fölvilágosításai után a bizottság a költségvetést úgy általánosságban, mint részleteiben egyhanguan elfogadta, s ezzel az ülés véget ért.
.jpg "Az aratás és a fegyvergyakorlatok")
).jpg "Kalászosokból közepesnél jobb termés várható")
.jpg "Az önálló vámterület és a függetlenségi párt")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!