Szigoruan véve egyre megy, hogy kiki miképp akarja az imádója arczképét kegyeletben megőrizni. Viselik, hordják azt kinyitható amulettes aranygyürükben, nyakba való medallionban, apró zsuzsukon stb.

Hogy ezek az évezredes szokások így fennmaradtak és tovább öröklődnek, nem zárja ki azt, hogy a divat ezt a szokást is ki ne kezdje, persze inkább csak muló értelemben. És a legérdekesebb a dologban, hogy a mennyiben a divat tulhajtásairól van szó, akkor ezek rendszerint a demokráczia kikiáltott hazájából, Észak-Amerikából indulnak világkörüli utra. Mert ott a divathölgyek nem igen szeretik az európai izlést feltétlenül követni, hanem az amerikai divatmesterek mintegy rákényszerítik, hogy mindig valami amerikaias „eredeti divatot”, esetleg divathóbortot eszeljenek ki.

Hogy az amerikai divathölgyek mennyire ragaszkodnak az ilyen eredeti, amerikai jellegzetességü divatkülönczködéshez, azt a mellékelt képről jól megérthetőleg láthatjuk. Az amerikai divathölgyek ugyanis legujabban az imádójuk arczképét a harisnyájukon viselik, a félczipő csatos részén.

Ha tehát valaki tudni szeretné, hogy milyen az illető nő udvarlója, akkor megtekintheti az arczképet a divathölgy harisnyáján. Ha pedig a kiváncsi ráadásul rövidlátó, akkor ugyancsak le kell hajolnia, hogy az arczkép vonásait jól felismerhesse.

Ez a divathóbort természetesen nem számíthat általánosságra, mert a jobbizlésü hölgyek ideáljukat nem teszik ki közszemlére, hanem maguk gyönyörködnek benne.