Tengerhajózási vállalataink forgalma
Tengerhajózási vállalataink 1911. évi forgalma az előző évek eredményével szemben jelentékeny fejlődést mutat, ami egyrészt a kielégitő termésnek, másrészt pedig a kedvező ipari és kereskedelmi konjunkturának köszönhető. A szállitási dijtételek az év folyamán fokozatosan emelkedtek s a második félév utolsó hónapjaiban oly magasságot értek el, aminőt már évtizedek óta nem tapasztaltunk. Az üzleti bevételek ennek következtében tetemesen meghaladják az 1910. évieket s a tengerhajózási vállalatok mérlegei, dacára annak, hogy az üzemiköltségek – különösen az olasz-török háboru, az ázsiai kolerajárvány, nemkülönben a szénárak emelkedése folytán jelentékenyen fokozódtak, kedvezően zárultak.
A magyar tengerhajózás ujjászervezése a mult évben nagy lépéssel halad előre.
A kereskedelemügyi miniszter – mérlegelve a tengerhajózásnak a külkereskedelem fejlesztésére és uj piacok s összeköttetések teremtésére kiható nagy közgazdasági jelentőségét – az államilag segélyezett hajózási vállalatokkal uj rendszeres járatok felvétele érdekében oly értelmű megállapodást létesitett, amely szerint az uj kötelezőjáratok már f. évben meginditandók. A törvényhozás e célra az idei költségvetés keretében 2 millió K-t szavazott meg, amelyből 1.600,000 K a hosszujáratok, 400,000 K pedig a parti hajózás segélyezésére fog forditani.
Az Adria m. kir. tengerhajózási társaság, a kormánnyal kötött szerződés értelmében, menetrendszerű rendes járatot szervezett a marokkói kikötőbe és vissza. Az uj vonalon a gőzösök Fiuméból való kéthetenkint indulással Malta, Tunisz, Algir, Gibraltár, Laroche, Tanger, Casablanka, Magazan és Mogador kikötőket érintik, viszszajövet pedig Magazan, Casablanka, Tanger, Gibraltár, Malaga, Oran, Algir, Malta, és Catania érintésével érkeznek vissza Fiuméba. Ez uj rendszeres járatok tartama 33 nap és pedig 16 Mogadorig és 17 vissza.
A magyar-horvát tengerhajózási részvénytársaság dalmát, montenegrói, török és görög kikötők érintésével a f. év elején uj járatokat rendszeresitett Patrasig s e vonalon 20 kikötőt keres fel. Ezenkivül Oboti és Fiume között uj vonalat nyitott.
Az „Adria" m. kir. tengerhajózási rt. összforgalma az 1911. évben az előző évvel szemben 70.711 t-val emelkedett; a kivitel 19.333 t, a közbeeső kikötők egymásközti forgalma 61.219 t-val növekedett, mig a behozatal 19.781 t-val csökkent. A kivitelre került árucikkek között emelkedést mutatnak a fa, dohány, burgonya és cukor, a beviteli cikkek között pedig pamut áru, gépek, fémek és kávé.
A társaság a f. évben felvett uj járatokra való tekintettel tervbe vette hajóparkjának uj modern gyorsgőzösökkel való szaporitását.
A Magyar keleti tengerhajózási rt. forgalma 1911. évben szintén jelentékenyen fejlődött. A társaság gőzösei összesen 402.000 t-t bonyolitottak le, amelyből a Galatzon átirányuló beviteli és kiviteli forgalomra 151.600 t esik. A vállalat hajói 1911-ben összesen 159 járatot teljesitettek s 821.500 tengeri mérföldet tettek meg. Mult évi május hónapban a hajópark két darab egyenkint 7770 t hordképességű uj gőzössel szaporodott. Épités alatt áll a társaság részére még két gőzös, a f. év második felében elkészülni és a forgalomnak átadni. Ezekkel együtt a vállalat hajóinak hordképessége 92.200 t-ra fog emelkedni.
A tengeri hajó épitését illetőleg szintén nagyjelentőségű haladásról adhatunk számot. Az állam ugyanis Fiumében egy 75.000 m2-nyi területet vásárolt, amelyet nagyszabásu hajógyár létesitésére bérbe adott Ganz-Danubius társaságnak. E területen már is folyamatban van két nagyobb dokknak és a szükséges gyári épületeknek épitése s a telepnek a hajóépitési technika legmodernebb vivmányaival való berendezése és felszerelése. Az épitési munkálatok befejeztével hazánk oly hajógyár felett fog rendelkezni, amely a legmesszebbmenő igényeket is ki fogja elégiteni.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!