Komoly, tudományos kisérletezéssel sikerült megállapitani, hogy a dohányfüstnek a csirázó növényekre szembetünöen káros hatása van. A kisérletezés összehasonlitás utján történt. Teljesen egyforma egészségesen csirázó magvakat, a melyek csirázó tálczácskára voltak elhelyezve, két egyforma nagy üvegpohárba tettek bele. Az üvegpohár térfogata 4,3 liter volt.

Az üvegpoharakat megtöltötték tiszta levegővel és alul elzárták vizzel. Az egyik üvegpohárba azután beleeresztettek három-négy szippantásnyi dohányfüstöt czigarettából vagy szivarból; a másik üvegpoharat ellenben, a mely az ellenőrzésre szolgált, teljesen tisztán hagyták. Mind a két üvegpoharat czinkfödővel boritották le, a mely teljesen elzárta a világosságot a poharaktól és egymás mellé helyezték el őket a melegházban 16-20 Celsius foknyi egyenletes hőmérsékletben.

A dohányfüst hatása megdöbbentő eredménnyel járt. Példa rá mind a két képünk. Az egyiken csirázó babot látunk mind a két üvegben, a másikon csirázó bükkönyt. A füstnélküli üvegben rendesen, gyönyörü elevenséggel csiráztak a magvak, a füstös üvegekben a csirázó magvak teljesen elsatnyultak és rendellenesen fejlődtek. A bükköny csirázó magvai még növekedésük rendes irányától is eltértek és száraik vizszintesen vagy rézsutosan nőttek. Rövidek maradtak és erősen megvastagodtak. Olyan formán viselkedtek, mintha laboratóriumban lettek volna, a melynek levegőjét világitó vagy melegitő gáznak vagy más anyagoknak a maradványai beszennyezték.

A füstös levegőben észlelhető volt az is, hogy a csirázó magvak szöveteinek a feszültsége rendellenesen nagy volt, olyannyira, hogy néha a szárak meg is pattantak vagy el is repedtek. A csirázó növények érzékenysége a dohányfüsttel szemben bámulatosan nagy. Hogy a leirt jelenségeket előidézzük a kisérlethez használt edényeket nem kell állandóan ellátni dohányfüsttel, sőt nem kell több izben megujitani sem bennük a dohányfüstöt. Teljesen elegendő, ha a kisérlet megkezdésekor, az edények elszigetelése előtt, két-három szippantásnyi dohányfüstöt eresztünk az edénybe.

Az olyan üvegharang, a melyet már több napig használnak, tele van a belső felületén a füst termékeinek nyomaival, bárha nem is érződik már benne a füst szaga. De a harang ennek daczára, hogy ha a füstöt nem is ujitják meg benne, mégis határozottan káros hatással van a csirázó magvakra, a mi igen érdekes bizonyitéka annak, hogy a növények általában rendkivül érzékenyek bizonyos anyagokkal szemben. Az emlitett jelenségek gyakrabban fordulnak elő a vizi kulturáknál, mint a földi kulturáknál, pl. a virág cserepekben. Mert a föld és a likacsos virágcserép a füstnek sok kártékony alkatrészét elnyeli s igy a levegőt erősen tisztitja.

Az eddigi kisérletek alapján nem tudták még kideriteni teljes bizonysággal, hogy a dohányfüstnek melyik az az alkatrésze, a mely a káros hatást kifejti. Az ember hajlandó volna azt hinni, hogy a nikotinnak van mérges hatása a növényekre. De ezzel szemben bizonyos, hogy a szabad nikotin nem hat észrevehetően ártalmasan a növényekre. Minthogy továbbá másféle füstfajták közös alkatrészei azok, melyek ártalmasak és mérgesek. Ilyen közös alkatrésze például mindennemü füstnek a széndioxid.

A dohányfüst hatása még szembetünőbb a mikroorganizmusokra, mint a magasabbrendü növényekre. A baktériumokat, amöbákat és infuzóriumokat, ezeket a legalacsonyabb rendü lényeket, a dohányfüst igen hamarosan meg is öli. Vannak amöbák, a melyek egy fél óra mulva elpusztulnak a dohányfüstben, nem egy baktérium pedig csak egy óra hosszáig birja ki a dohányfüstöt.