Május 23-án általános sztrájkot hirdetett Budapestre a szocziáldemokrata párt, s ez általános sztrájk méltóságos lefolyása helyett szomorúan elvadult elvadult eseményekről, utczai harczokról rombolásról kell itt számot adnunk.

Május 23-án reggel kilencz óra tájban már tekintélyes tömeggé nőttek azok a kisebb-nagyobb csoportosulások, a melyek a Szemere-utczában, Alkotmány-utczában, Báthory-utczában már nyolcz óra óta folynak. Egyenlőre nem történt semmi, a katonák farkasszemet néznek a sürgölődő munkásokkal, a rendőrök izgatottan és halkan továbbítanak egy-egy parancsot s a levegő feszültsége nőttön-nőtt. A Szabadság-térről a parlamentig hallatszottak a Marseillaise végzetes hangjai, egy munkásokból és munkásnőkből álló csoport vonult fel a térre.
Természetesen valamennyi munkás az Országház-térre igyekezett volna, de a tér bejáratait eleven keritésként állották el a feltűzött szuronyu bakák, lovasrendőrök és huszárok fala. Az Alkotmány-utcza és Szemere-utcza sarkán is egy szakasz huszár állotta el a parlament felé való közlekedést. Egyszer csak két teherkocsi akart ott keresztülmenni. A huszárok átengedték volna a szekeret, de a tömegben valaki elrikkantotta magát:
- Ha mi nem mehetünk, a szekerek se menjenek!

És ekkor a szekerek mégis csak tovább akarnak hajtani, megfogják a lovakat. Dulakodás kezdődött, az egyik kocsist lerántották a bakról és ütni kezdték. Mindez alig tartott néhány perczig. A huszárőrmester kirántotta a kardját és vezényelt. A kardok megvillantak a levegőben s a huszárok nekiugrattak a tömegnek. Ez erősebben állott ellen, mintsem várni lehetett volna s a kardok hamar az élükkel kezdtek dolgozni. Az attak első pillanatában súlyosan megsebesült Weiszgrün Elek műszerész a fején. Ő a véres nap első sebesültje.
Gyors egymásutánban követte ezután egyik rombolás és összeütközés a másikat.
A szocziálista pártvezetőség 24-én délelőtt tizenegy órára gyűlést hivott össze a városligeti Zöld Vadász-vendéglőbe. A gyűlés folyamán határozati javaslatot fogadnak el, a mely szerint a szocziálista pártvezetőség érintkezésbe lép a gyárosokkal s azt ajánlja nekik, hogy azokat a munkásokkal, a kik tegnap nem vettek részt a sztrájkban, tovább is dolgoztassanak, a kizárt munkások érdekében pedig kezdjék meg velük a tárgyalást.

Ezen az alapon aztán szombaton 25-én meg is kezdődött a munka a gyárakban és műhelyekben, s a város kezdte visszanyerni rendes képét.
A kétnapos zavargásnak hat halott és 342 sebesült az áldozata, az anyagiakban okozott kár nagysága még nincs megállapítva.
Az elfogottak egy része ellen lázadás , a másik ellen hatóság és magánosok elleni erőszak és sulyos testi sértés miatt inditják meg az eljárást.
A tolonczházban még 220 ember van fogva a kiket különböző kihágások miatt vonnak felelősségre.