Ismeretlen kincsek Budapesten
Az ujjáalakitott Néprajzi Muzeum
Egy parányi délamerikai országnak – Uruguai köztársaságnak – van egy Luis Casalia nevü polgára, a ki azonfölül, hogy dusgazdag földbirtokos, rendkivül képzett ember is és kivált etnográfiai dolgokban valóságos tudós.
Eltérően a szokásostól, nem szerzett méregdrágán versenylovakat, sem milliókat érő képeket, hanem tudós rendszerességgel hozzáfogott Uruguai, továbbá a szomszédos Paraguai és Argentina őstörténetének a föltárásához. Ásatásokat végzett, egy egész muzemra való anyagot gyüjtött. Kastélyában ott pompázik egy muzeum, a melybe tudósok járhatnak tanulni s a melynek van egy fölbecsülhetetlen értékü unikuma: egy koponya, a mely – állítólag – a legrégibb az összes muzeumokban őrzött valamennyi ősemberi koponya között.
Ezért a koponyáért, de muzeumának sok más kincseért is nyolcz-tíz éve ostromolja már Luis Casaliát a londoni British Muzeum igazgatósága.
Valami hasonló, sőt valami egészen ilyesféle munka megy végbe itt közöttünk, Magyarország fővárosában is. Nekünk is van egy néprajzi muzeumunk, amelyről alig tudnak az emberek s amelynek a gazdagsága és az értékessége maholnap világhirü lesz, mielőtt még országhirü lett volna.
A városligeti Iparcsarnok egyik szárnyában elhelyezett Néprajzi Muzeumnak százhuszezer értékesnél értékesebb tárgya van – közötte igen sok kincsszámba menő holmi - , kiállításra azonban mindössze harminczezer darab kerül, annál az egyszerü oknál fogva, mert több tárgy számára nincs – hely.
Ebben az évben mégis történt valami a muzeum érdekében: fölszereltek két hatalmas uj termet, a melyet junius folyamán adtak át a nyilvánosság számára.
A budapesti Néprajzi Muzeum azon az uton van, hogy egyike legyen a világ ilynemű leghíresebb és legértékesebb gyüjteményeinek.
A Néprajzi Muzeumnak, mérhetetlen gazdagsága mellett is, rendkivül fonák a helyzete. Nem szólva arról, hogy mintegy nyolczvanezer olyan tárgya van, a melyet hely hiányában nem adhat át a nyilvánosságnak, még felötlőbb baj az, hogy a muzeum az év hat hónapjában zárva van. Ennek a hihetetlen állapotnak a hivatalos magyarázata az, hogy télen a muzeumot nem lehet füteni. Ez kétségtelenül igaz, a mennyiben a muzeum csakugyan hijával van mindenféle fütőberendezésnek, ennek az oka azonban már az, hogy a biztositó társaságok nem vállalnak felelősséget a muzeum sok milliót érő anyagáért, ha a fütéssel kapcsolatos veszedelmek is fenforognának. Mert ez a muzeum részint fa, részint papirtetőzetével valóságos tüzfészek.
Régóta készen van a kultuszminisztériumban egy terv, a mely mintegy nyolc-tiz millió költséggel olyan néprajzi muzeummal gazdagithatná a fővárost, a mely a földkerekség egyik legszebb és legértékesebb látnivalója lenne. De – természetes – a tervtől még roppant messzeségben van a kivitel.
A muzeum tárgyainak az anyagi értékét lehetetlen megállapitani. Annyi bizonyos, hogy a muzeum több millió koronára van biztositva, de ez az összeg közel sem jár a gyüjtemény valódi értékéhez. Hiszen legjelesebb tudósaink szinte nélkülözve, fanatikus tüzzel kalandozták be az egész világot és nevetségesen kis pénzekért olyan kultur-kincseket hoztak, a mikért külső nagy nemzetek is méltán irigyelnek bennünket.
Bemutatjuk itt eredeti fényképfelvételeink nyomán ennek a gyönyörü muzeumnak néhány exotikus tárgyát.
A muzeum legértékesebb tárgyai közül való az a müvészi fafaragás, a melyet egyik képünkön látunk. Egy magyarországi rutén paraszt munkája ez s meglep bennünket s szépségével. Nagyon érdekesek azok a japán harczi ruhák is, a melyeket szintén lefotografáltattunk. A hajdani japán főnemesség tagjai viseltek hajdan ilyen ruhákat a középkorban.
Ma már még Japánban is nagy ritkaság gyanánt őrizik az ilyen ruhákat, annál jobban örülhetünk tehát annak, hogy a mi Néprajzi Muzeumokban is láthatók ilyenek. A képeink között látható különös álarczok is felkelthetik érdeklődésünket; ezt mondhatjuk arról a teljesen felszerelt észt-sátorról is, mely az ismert magyar utazó, barátosi Balogh Benedek hozott magával és ajándékozott a Néprajzi Muzeumnak. Különösen azért érdekel bennünket nagyon ez a sátor, mert az észtek a magyarság ősi fajrokonai közé tartoznak.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!