Bulgáriával 1906. március 12-ikétől kezdve a legnagyobb kedvezményi viszonyban állunk, melyet eddig évről-évre provizórium alakjában diplomáciai uton hosszabbitottak meg. E legnagyobb kedvezményi viszonyt lesz hivatva felváltani a Bulgáriával való kereskedelempolitikai viszonyainkat szilárd alapokra helyezni a Bulgáriával 1912. április hó 22-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés, melyet Beöthy László kereskedelmi miniszter hétfőn a magyar országgyülés képviselőháza elé terjesztett. 

Az uj kereskedelmi és hajózási szerződés a legnagyobb kedvezmény elvének fentartása mellett ipari kivitelünk javára eső többrendbeli mérséklést nyujtó tarifa-szerződés. Minthogy Bulgária a tárgyalások időpontjában a forgalma szempontjából legfontosabb államokkal szerződését már megkötötte, a mi szerződésünknek az volt a célja, hogy a mai bolgár szerződéses vámrendszerben bizonyos hézagokat a mi javunkra kitöltsön és hogy azon iparcikkek vámtételének leszállitását érje el, melyekből eddig is számottevő vagy fejlesztésre alkalmas kivitelünk volt Bulgáriába.

Tekintettel azonban egyrészt arra, hogy a bolgár kormányok a magas vámokban a hazai ipar-fejlesztésnek egyik fontos eszközét látják, másrészt figyelemmel arra, hogy a vámjövedelmek a bolgár államháztartás egyik igen fontos bevételi forrását alkotják, a bolgár kormány részéről adott tarifális engedmények csak szükebb keretekben mozoghattak annál is inkább, mivel a magyar és az osztrák ellenengedmények sem voltak olyan méretüek, hogy ezekért még jelentősebb tarifális leszállitások lettek volna vásárolhatók.

Mindennek ellenére azonban az uj kereskedelmi és hajózási szerződés igen értékes engedményeket tartalmaz hazai kivitelünk szempontjából több fontos cikkre nézve (számszerint 73 mérséklés), melyek remélnünk engedik, hogy a magyar ipar a leszállitott vámtétel élvezetében még nagyobb tért fog Bulgáriának felvevő képességében napról-napra erősbödő piacán hóditani.