A hagyományok szerint rengeteg kincs van elásva a Csendes-oczeánban levő kis Kókusz-szigeten, mely a Panama-szorostól mintegy ötszáz tengeri mértföldnyire fekszik. Kétszáz évvel ezelőtt ott volt a tanyája Borsits kalózvezérnek, a ki egész sereg kalózzal fosztotta a hajókat s egyizben a Karaibi-tengeren tizenkét millió értékü aranyat zsákmányolt.

Ezt a nagy kincset a Kókusz-szigeten ásták el a rablók, de mikor osztozkodásra került volna a sor, az egyik kalóz megmérgezte a többit, hogy maga juthasson hozzá az egész kincshez. Idegen segítőtársakat keresett ezután a kincs elszállitására, de mindenki mesének mondotta az elbeszélését s emiatt való elkeseredésében megőrült.

Tizennégy évvel később az elüzött perui kormányzó kilenczven millió korona értékü aranyat vitt magával a „ Mary Dier” nevü vitorláshajón, de ennek kapitánya meggyilkoltatta őt, azután szintén a Kókusz-szigeten ásatta el a nagy kincset. Később egy spanyol hadihajó kapitánya elfogatta a „Mary Dier” kapitányát és legénységét s agyonlövette valamennyit, mert nem akarták megvallani, hogy hol rejtették el a kincset.

Most két vállalkozó szellemü angol nő, Barry Till aszszony és Dovres kisasszony expedicziót vezettek a Kókusz-szigetre, hogy megkeressék a nagy kincset. Az a czéljuk, hogy megtalálása esetén kulturális czélra forditják a sok milliót: népmüvelő intézményeket létesitenek vele, mert jól tudják, hogy az aranynál is többet ér a müveltség, a tudás. Ebben igazuk van.

Az emberiséget a tudás vitte a haladás utjára, különösen a sok hasznos találmány. Ezeket a nagyfontosságu találmányokat is népszerüen és alaposan fogja ismertetni a huszonöt kötetes „Tolnai Világlexikona”, melynek első kötete már ez év deczemberében jelenik meg. Harminczezernél több illusztráczió fogja szemléltetővé tenni a nagy mü szövegét. A „Tolnai Világlapjá”-nak előfizetői kedvezményképpen 3 koronáért szerezhetik meg a „Tolnai Világlexikona” egy-egy kötetét.