Van az állatvilágnak egész sereg olyan alacsonyrendü tagja, a mely a legkülönbözőbb fejlődési fokokon kénytelen keresztülmenni, a míg eljut teljes kifejlettségéhez és végleges formájához. Ezeknek az élőlényeknek a csodálatos fejlődésmódja a természettudománynak egyik legérdekesebb és legváltozatosabb tanulmánytárgya.

A ruhamoly például, a mely miatt annyi a panasz, hogy ruhákat és prémeket tönkretesz, nem mint lepke, hanem mint hernyó végzi rombolómunkáját. A szárnyas tücskök és sáskák, a melyek egyik-másik országban időről-időre megjelennek, ebben a formájukban épp oly rövid ideig élnek, mint a legtöbb másfajta repülő rovar. Lerakják tojásaikat, hogy biztositsák az utánok következő nemzedék életét, és ezzel be is fejezték már életük munkáját. E helyett azonban mint lárvák vagy álczák igen hosszu ideig éltek a föld alatt, egyikük-másikuk tizenhét esztendeig is, mielőtt átalakultak szárnyas rovarokká. Igy aztán a röpdöső tücskök a valóságban igen gyakran öregebbek, mint a kutyák vagy macskák.

Általánosságban nem lehet egységes szabályt felállitani ezeknek a változó életformáknak a fejlődéséről. A pillangó például ugy éli le hernyókorát, hogy levélről levélre mászkál. Szabadon libegő lénynyé akkor lesz csak, mikor hernyóból bábbá és bábból pillangóvá alakul át. Az osztrigafélék életük kezdetén szabadon uszkáló lények a tengerben, de fejlődésük későbbi fokán helyhez tapadnak s onnan többé nem is mozdulnak el. Az ollótlan tengeri rák szintén ugy kezdi életét, hogy szabadon uszkál a tengerben. Később aztán talál magának egy sziklában megfelelő lyukat vagy hasadékot és ott telepezik meg kényelmesen.

Eredeti és rendkivül érdekes a békák fejlődése is. Tojásból bujnak ki, mint porontyok, s van nekik kopoltyujuk és kopoltyubőrük is. Később kifejlődik a lábuk, a farkuk és a szájuk, kialakul a tüdejük is, és igy válnak lassan szabályosan lélekző állatokká. Érdekes az is, hogy a békának ezt az átalakulását mesterséges uton igen hosszu ideig, néha évekig is, meg lehet akasztani.

A hoazinnak, egy nagy délamerikai madárfélének, mikor kibujik a tojásból, mindegyik szárnyán karma van, a melynek segitségével mászkálni tud a fákon. Sok szárnyas rovar élete első szakaszát vizben tölti el. Legjobb példa erre a moszkitólégy, a melynek lárvái, wrigglerek, álló vizben nyüzsögnek. A moszkitókat éppen ezért ugy szokták kipusztitani, hogy a vizet lecsapolják, vagy olajat öntenek a víz felszinére, a moszkitó tenyésztelepeket feltörik és a moszkitólárvákat kiirtják.

A tenger épp ugy, mint a szárazföld, tele van a legfurcsább élőlényekkel. A ki a tengeren időzik, megfigyelheti, hogy az apály idején a legfurcsább dolgok maradnak vissza a feltáruló fenéken. Gyakran látható és rendkivül érdekes látvány ilyenkor a tengeri kagyló petezacskója. Száz meg száz különböző ilyen zacskó hever a fövenyben s vagy peték vagy vékony kagylók vannak bennök vékony héjban. Néha annyira beiszaposodnak ezek a zacskók, hogy soha nem kerülnek felszinre. Sok fejtörést okoztak éppen ezért a régi természetbuvároknak.

Sok olyan halféléje van az oczeánnak, a mely sajátságos módon gondoskodik ivadékai létrehozásáról. A tapasztalatlan megfigyelő sokszor azt sem igen tudja eldönteni, vajjon növényekkel vagy állatokkal van-e dolga. Rendkivül érdekesek az ugynevezett Jellyhalak, a melyeken ugy nőnek a fiatalok, mint fán a gyümölcs, és a mikor kifejlődtek, leválnak az anyaállatról és önálló életet folytatnak.