Szép Ernő Énekes könyve. „Mint magányos lovast az este, elér a bánat engemet, - gyermeksírás jön fel szívemből, könnyűim csöpp csengői csengenek” – ezekkel a sorokkal kezdi Szép Ernő kicsiny énekes könyvét s ezzel a verseiben minduntalan visszatérő motívummal minden magyarázatnál jobban jellemzi önmagát. Azoknak a ritka lelkeknek egyike, a kik teljesen áthozták magukkal a férfikorukat: a gyermek ábrándozását, érzékenységét, síró kedvét, azt az önösséget, melylyel egész világa központjává teszi magát a gyermek s mindent, a mi körülveszi magára vonatkoztat, megszemélyesít, a maga hangulatával tölt el.

Minden verse mögött mintha bámuló, könynyes gyermekszemek fénylenének: a költő fájdalmasan csodálkozik önmagán, a világon, az életen, nem birja megérteni jelentéseit, nem tud beletörődni, minden fájdalmat okoz neki.

A saját életét mint valami idegen, rárakodott dolgot nézi, a melynek a lénye mélyében rejtező gyermekhez semmi köze s a mely újra meg újra megdöbbenti, „Életemet szeretem és beczézem, mert tétlen, bánatos, mert hasztalan, s a hogy tükrébe néz a nő, ugy nézem a képzelődés tükrében magam.” mondja tovább.

Ez a másik gyökere költészetének: folytonos képzelődés, a mely nagy fontosságot tulajdonít az élet minden apró-cseprő dolgának, egy gyermekkori emléknek, egy szeme előtt ellebbenő képnek, egy álmatlan fetrengésnek az ágyban, egy pillanatnyi vágyakozásnak. Neki csak belső eseményei vannak, csak önmaga felé van fordulva a szeme s a önmaga kis világa körül forog számára minden.

Ebből a kettős, egymással összefonódó gyökérből nagyon szép és kedves költői virágokat növeszt, a melyek finomak, hamvasak, libbenők, - az ember alig mer hozzájuk nyúlni. Költészetének egyetlen húrra hangolt szűkkörűségéből folyik modorossága: versei egyenkint olvasna jobban, erősebben hatnak, mint bokrétában együtt.

A kifejezés e sem egészen biztos mindig: van néhány verse, a melyet elejt egy rossszúl megválasztott, a hangulatból kizökkenő szó. Máskor – sokkal többször – a kifejezésnek ez a lazasága a hatás eszközévé lesz: hangulatot kelt, közvetlenné teszi szavát. Szép Ernő nem bő erű költő s úgylátszik, gondosan válogatja verseit, vagy nyolcz évi egész termése egy alig nyolcvan lapnyi kis füzet.

De ebben a kis füzetkében a mai magyar líra legkedvesebb, leghangzatosabb és legtisztábban termékeinek egyikét kell látnunk. Nem volt játékom czímű verse pedig a legszebb, legteljesebb hatású és leginkább megkapó zengésű versek egyike, a melyeket újabb időben olvashatunk.