A tizenkilenczedik század nagy regényirói közt körülbelül Dickensnek volt a legnagyobb hatása a magyar olvasóközönségre. Az irodalomra mások talán jobban hatottak, de hatásuk csak közvetett maradt, csak a legfelsőbb, irodalmilag legmüveltebb rétegeket érintette, nem nyomult bele annyira az egész művelt közönség lelkébe, mint Dickens hatása.

Különösen a hatvanas-hetvenes években, mikor az angol irodalom iránti érdeklődés legélénkebb volt nálunk, alig akadt művelt magyar ember, a ki ne ismerte volna s ne számitotta volna kedves emlékei közé Dickens regényeit. A Pickwick Club, a Twist Olivér, a Kis Dorrit, Nickleby Miklós, Dombey és fia s különösen Copperfield Dávid még ma is sokat emlegetett, kedves ismerősei a régibb nemzedéknek s az ifjabbak is ismerik e regényeknek legalább egy részét.

A regény egész műformája lényeges változást szenvedett, újabb és újabb irodalmi áramlatok pompás termékeit nemzették korunk e legnépszerűbb irodalmi műformájának, de Dickenst elavulttá nem tették. Munkái egyes részletein, történetei egyes elemein megérezhetjük, hogy vagy két emberöltő választ el az iró korától, de a mi lényeges benne : alakjai, jelenetei, hangulata, mély és meleg kedélye, emberszeretete és mindenek fölött humora ma is frissek és elevenek.

Angolországban természetesen még frissebbek és elevenebbek, mint nálunk. Dickens regényeinek alakjai valósággal szereplő személyei ma is az angol életnek, a szinhelyek, ahol történetei lefolynak, valósággal történeti emlékhelyek számba mennek. Mindig feljajdul az angol közvélemény, ha Londonban lebontanak egy házat, a melyben Dickens valamelyik jelenetét lejátszatta.

Most, hogy bekövetkezett az iró születésének századik évfordulója, népszerüsége újra és még jobban feléledt. Könyveit új meg új kiadásokban, szinte mérhetetlen példányszámban bocsátják a közönség közé, a gazdag ember ép úgy válogathat a drága, művészi diszkiadásokban, mint a szegény az olcsónál olcsóbbakban. Hirlapok czikkeinek özöne szól róla, fejtegeti életét, új meg új apró adatokat, jellemvonásokat derit ki róla, visszaemlékezések, anekdoták tömege hozza közelebb emberi alakját az olvasó képzeletéhez.

Biografusok, esztétikusok, szocziológusok könyvekben fejtegetik egész pályáját vagy annak egyes oldalait. A mit egy kifejlett, virágzó, gazdag szellemi élet nyújtani tud, azt mind odahordják a westminsteri halott lábai elé. Dickens szelleme még egyszer a maga egész melegségével tör ki a sirból és behatol nemzete minden rétegébe, eltölt melegséggel mindenkit. A Dickens-ünnep az idei év legnagyobb társadalmi és irodalmi eseménye Angliában s ünnepe az egész világnak, mert nincs kultúra, mely ne tartoznék hálával ennek a példátlanul gazdag és nemes szellemnek.

Leghosszabb ideig és legnagyobb elevenségben alakjainak élettel teljes realitása s a kedély melegsége fogja megtartani Dickens hatását. Nincs regényiró, a ki olyan gazdag és változatos sorozatát alkotta volna meg a pompásan megfigyelt és biztos képpel megelevenitett alakoknak, mint ő. Ezek az alakok elevenebben élnek tudatunkban, mint akárhány ismerősünk s feledhetetlenül belevésődtek emlékezetünkbe. Összességükben pedig úgyszólván teljes galériáját adják a Dickens korabeli angol életnek, az arisztokrácziát kivéve, melylyel Dickens nem igen foglalkozott.

Nálánál jobban egy iró sem ismerte az angol alsóbb társadalmi osztályok, a nép, a munkásság, az apró polgárok életét. Közvetlen szemléletből ismerte, mert küzdelmes ifjúkorában végigélte ezeknek a társadalmi rétegeknek egész életét. Még gyermek volt, mikor könnyelmű, mulatós, állhatatlan apja - kit a Copperfield Micawber-alakjában rajzolt meg - tönkre jutott s neki magának kellett megkeresnie kenyerét.