Dtum
Login with Facebookk
1912 | December

A tej árának szabályozása

A tejkérdés, ugy látszik, nemcsak a mi közönségünket foglalkoztatja állandóan, de így van ez a szomszéd Ausztriában is, ahol ezuttal a tej árának szabályozása, illetve a tej olcsóbbá tétele érdekében együttesen indítottak mozgalmat a tejtermelő gazdák és a fogyasztó közönség. 

E mozgalom éle természetszerüleg a közvetítő kereskedelem ellen irányul.
Általában nem helyeseljük azt, ha akár a gazdaközönség, akár pedig a gyáripar szembehelyezi az érdekeit a közvetítő kereskedelem érdekeivel, mert szilárd meggyőződésünk, hogy a közgazdasági élet normális fejlődése csakis az összes közgazdasági – tehát nemcsak a termelési – tényezők konszonáns működése mellett képzelhető el. A tejkérdésben azonban igazat kell adnunk az osztrák gazdáknak, akik a minap tartott gyülésükön elvben elhatározták, hogy a jövőben a termelők szövetkezetei közvetlen öszszeköttetésbe fognak lépni a fogyasztók organizációival. 

Az osztrák gazdák – és a fogyasztók is – azon a véleményen vannak, hogy csöpp ráció sincsen abban, hogy amikor a termelő egy fillért keres egy liter tejen, ugyanakkor a kereskedő három fillér hasznot vágjon zsebre, noha a kockázat a termelő gazda részén van. A gyülés a kérdés tanulmányozására bizottságot küldött ki és az érdekeltek erősen reménykedtek abban, hogy a mozgalmuknak meglesz a kivánt eredménye. 

Abban bizakodtak ugyanis, hogy ily módon a fogyasztó közönség máris mintegy két fillérrel olcsóbban fog hozzájutni a tej literjéhez és amellett a termelő gazda is többet kereshet a tejen. Az osztrák mozgalom minket fokozottan érdekel, mert nálunk is vannak hasonló törekvések. A mi tejtermelőink körében is olyan irányu mozgalom indult meg, hogy a fogyasztók szervezeteivel szövetkezeti alapon társuljanak és a tejkereskedőket mellőzve, olcsóbban jobb tejet nyujtsanak a fogyasztóknak. 

Erre a mozgalomra nálunk annyival is inkább szükség van, mert a mi eddigi tejszövetkezeteink közül akárhány nem más, mint közvetitő kereskedelemmel foglalkozó, üzérkedő vállalat, amely sohasem teszi olcsóbbá a tejet, de akárhányszor még meg is drágitja, amennyiben drágábban adja, mint más.

De azért is szükség volna a tervbe vett ujitásra, mert a tejhamisitók elleni eljárások statisztikája mutatja, hogy a tejhamisitók tulnyomó részben nem termelők. A tej lefölözése, vizzel való keverése, édességének mesterséges uton való befolyásolása, mindez leggyakrabban az idő alatt fordul elő, amig a termelőtől a fogyasztóhoz jut. Ha tehát a tej a termelőtől egyenesen a fogyasztóhoz jutna, a közönség sokkal jobban volna megvédve a hamisitott tejtől. 

De ezenfelül a tej ára is lényegesen csökkenthető volna, nemcsak a közvetitő kereskedő szerepének mellőzésével, de azzal is, hogy a termelők ilyen szövetkezetei tejtermékek gyártásával is jelentékeny eredményeket érhetnének el s így módjukban volna, hogy a tejnél kevesebb haszonnal is beérjék. Specialiter Budapestről szólva, az az eszme is felmerült, hogy itt esetleg egy, a főváros saját kezelésében álló nagy tejüzeme hozná forgalomba csekély haszon mellett az olcsóbb és amellett jobbminőségü tejet. 

Az osztrákok, ugy látszik, közelebb vannak a tejkérdés megoldásához, amely azonban nálunk sem késhet soká. A tejkérdés megoldása egyike a legfontosabb feladatoknak, mert ahol akár drága, akár rossz a tej, ottan egész generációk sinylik meg ezt a bajt. Nálunk pedig méregdrága a rossz tej, jót pedig alig lehet kapni.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98