A főváros költségvetése
A főváros 1913. évi költségvetési előirányzatában a kiadások és bevételek 85,216.641 K-val egyensulyozzák egymást. A beruházásokkal és kölcsönpénzekkel együtt a budget végösszege 129,194.661 K, ami az 1912. évi előirányzattal szemben közel 10 millió K emelkedést mutat.
A költségvetés a papiron mindenesetre deficitmentes.
De ha annak egyes tételeit közelebbről vizsgáljuk, azonnal rájövünk, hogy az előirányzat egyensulyát csak könyvviteli mesterkedéssel lehetett kihozni. A főváros pénzügyi osztályának vezető emberei azonban nem valami nagy budget-technikai ügyességet árultak el, amidőn a deficitet néhány fontosabb bevételi tételnek tulmagas előirányzatával akartak eltüntetni.
Ugyanis már most nyilvánvaló, hogy ezek a tételek nemcsak hogy emelkedni nem fognak, hanem a kedvezőtlen gazdasági viszonyok következtében előreláthatólag csökkenni fognak.
Mindenekelőtt feltünik, hogy a kiadásoknál nagy hiány mutatkozik.
Amig ugyanis a legutóbbi években a rendes kiadások és a rendes bevételek egyensulyozták egymást, addig az 1913. évi előirányzat a rendes költségvetésben 2,946.366 K deficitet mutat. Ezt a hiányt a főváros budget-csinálói ugy egyenlitették ki, hogy a rendkivüli előirányzatba ugyanily összegü felesleget állitottak be, amely nagy részben az előbbi években felgyülemlett pénztári készletekből, azonkivül pedig a jövő évben felveendő 120 millió koronás kölcsön interkaláris kamataiból kerül ki.
Az csak természetes, hogy egy ilyen alapokon felépitett költségvetés szolidságra egyáltalán nem tarthat számot. Mert ahhoz igazán bátorság kellett, hogy a főváros urai a mostani nagy gazdasági stagnáció mellett, amidőn az épitkezés a fővárosban csaknem szünetel és amidőn a kereseti források egy része ugyszólván kiapadt, – az egyenes állami adó utáni községi adópótlékot 2 millió K-val, a házbérkrajcárokat pedig 0.6 millió koronával magasabban irányozzák elő. Vagy talán a községi adókat megint fel akarják emelni, amivel a választásokra való tekintettel nem mertek kirukkolni?
Ahhoz pedig már igazán vakmerőség kellett, hogy az épitési illetékeket 0.9 millió koronával, vagyis oly összeggel vegyék fel, mint az 1911-iki rekord-esztendőben, amidőn az épitkezés igazán óriási arányokat öltött.
A kiadások az előző évvel szemben 9.4 millióval emelkednek.
Ennek jó része az adósságok kamataira esik, ahol 3,961.567 K többlet mutatkozik, ami bizonyitja, hogy a főváros tanácsának müködése első sorban az adósságcsinálásban merül ki. Ebben a tekintetben Budapest az első helyen áll Európában. Három év alatt 270 millió K az uj adósság! Azt hiszszük, fővárosunk ezzel megteremtette az adósságcsinálás rekordját.
A közoktatási kiadások 1,401.011 K emelkedést mutatnak. Ez az egyetlen tétel, amit a főváros javára irhatunk.
Annál sajnálatosabb a közigazgatási személyzeti kiadásoknak 415.032 K-val való emelkedése, amit első sorban 106 uj állásnak a kreálása idéz elő. Mi ugy látjuk, hogy a főváros még jobban szenved a bürokratizmus tultengésének nyavalyájában, mint az állam. Itt feltétlenül orvoslást kell keresni, annál is inkább, mert beavatottak szerint az uj fizetésjavitási és nyugdijszabályzat értelmében a személyzeti kiadások a legközelebbi években, évenkint legalább egy millió K-val fognak növekedni még akkor is, ha egyetlen egy uj állás se szerveztetnék.
Látjuk tehát, hogy mig a szükségletek, azonkivül, hogy nagy arányokban emelkednek, mindinkább az állandóság jellegét öltik magukra, addig a fedezésükre hivatott bevételek igen jelentékeny része renkivüli, tehát változó természetü. Ezt a kedvezőtlen helyzetet eddig csak kölcsönökkel tudták egyensulyozni.
A jövő évben felveendő 120 milliós kölcsönre már az idén 50 millió előleget vettek, másrészről pedig a 120 millióra már 102 millió beruházás kezdetett meg. Minthogy pedig a nagy inveszticiós programm 400 millióról szól, az adósságcsinálás előreláthatólag vigan fog tovább folyni.
.jpg "Az önálló vámterület és a függetlenségi párt")
.jpg "Az aratás és a fegyvergyakorlatok")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!