A balkáni háborus hirek között arról is megemlékeztek az ujságok, hogy a szerb és bolgár városokban rohamosan kezdtek drágulni a kenyér s a hatóságok végre kénytelenek voltak katonákat állítani a kenyeresboltok elé, a kik azután megakadályozták a boltosokat abban, hogy kihasználják a helyzetet és még drágábban árulják a kenyeret.

Azt mondhatnók, hogy a világtörténelem emberpusztitó nagy eseményeinek legszomorubb jelenetei a kenyeresboltok előtt játszódnak le. Az éhség tragédiái voltak ezek s ha mélyebben pillantunk bele világtörténelem eseményeibe, azonnal rájövünk arra, hogy mögöttük, mint az események mozgatója, mindig ott van a kenyér.

A világot megmozgató nagy tervek legnagyobb részének eredetét nem az eszmékről terhes agyvelőkben kell keresni, hanem az éhes gyomrokban; a kenyérért való küzdelem veti az élet leghatalmasabb hullámait.

Régente Törökországban felakasztották azokat a pékeket, a kik valami esemény van elemi csapás következtében támadt nyomoruságot kihasználva, hirtelen felemelték a kenyér árát. Az arabok pedig azzal büntették meg az ilyen pékeket, hogy a két fülüknél fogva odaszegezték a fejüket a boltjuk ajtajához.

A régi kenyeresboltok nem különböznek nagyon a mostaniaktól, a mint ezt a képünkön is látjuk, mely egy tizenhetedik századbeli franczia pék boltját ábrázolja. Egykoru rajz nyomán készült ez a kép. A rajta látható betük értelmét nem kell külön megmagyarázni, mert ezek csak az eredeti rajz alá irt szöveg számára valók voltak. Itt a betük magyarázata nélkül is megismerjük e pékmühelyben levő tárgyakat.

Érdekesen mutatja ez a kép, hogy milyen volt a régi francziaországi kenyeresbolt. Akkoriban hatósági rendeletekkel szabályozták a kenyér árát, de azért a pékeknek mégsem volt okuk panaszra, mert a régi feljegyzések tanusága szerint sok volt Párisban a dusgazdag pék.