A katonák lőgyakorlatai alkalmával különböző készülékeket használnak, próbálkoznak bizonyos automatákkal, a melyek jelzik a golyó találását. Ezek a készülékek azonban még nagyon hiányosak, mert a távolból nem lehet pontosan ellenőrizni, hogy hol, merre talált a golyó, csak általánosságban tudjuk, hogy volt-e „találat” vagy sem.

Egy amerikai tiszté az érdem, hogy olyan készüléket eszelt ki, a mely pontosan jelzi, hogy a golyó minő helyen találta el a czéltáblát. A czéltábla szerkezete ugyanis olyan, hogy teljesen azonos beosztásu jelzőtáblával áll kapcsolatban. A czéltábla megfelelő távolságban van felállitva, míg a találást jelző tábla ott áll, a hol a katonák vannak. A czéltábla és a jelzőtábla villamos áramkapcsolattal vannak egybekötve olyképpen, hogy a czéltábla számos kis, ugynevezett találási felületre lévén beosztva, ugyanolyan találái felületek vannak a jelzőtáblán. Már most, a mint a czéltáblát a golyó valahol éri, a czéltáblát találó golyó által előidézett ütődésből származó villamos áramkapcsoló müködésbe jön és a jelzőtáblán ugyanolyan helyen, a mely megfelel a czéltábla felülete találási helyének, jelzi a találást.

Az érdekes uj készüléket most próbálják ki az amerikai katonák. Szakértők azt állitják, hogy a készüléknek igen nagy a sikere, mert a találatjelzések megbizhatóak, pontosan lehet tehát ellenőrizni az eredményt. Két megfelelő képben mutatjuk be az ujfajta katonai czéltáblát. Az Unio katonái szorgalmasan gyakorolják magukat a czéllövésben és az eddig elért eredmény máris igen kedvezőnek mondható, még pedig az okból, mert a hadügyi kormány számos dijat bocsát rendelkezésre az egyes ezredeknek, ezek a pénzbeli dijak pedig természetesen serkentőleg hatnak a katonákra. Szokás, hogy a jól lövő katonákat külön oklevelekkel is kitüntetnek.