Ne higgyük, hogy az uralkodók nem vágynak már semmire s nem örvendezteti meg őket semmi. Igaz, hogy módjukban van, hogy kielégíthessék vágyaikat s megszerezhessenek maguknak olyasmit is, a mire más ember még álmában sem merne gondolni; azért mégis jól esik nekik is, ha szeretteik ajándékkal lepik meg őket, hogy kifejezést adjanak irántuk érzett szeretetüket.

A szeretetnek az ajándékozásban való megnyilatkozása teszi kedvessé számunkra az ajándékot. Karácsonykor ők is éppen ugy megkapták a maguk ajándékát, mint a polgármesterek. Uralkodónak adott ajándék az a gyönyörü ékszer is, a melyet e képünkön látunk; Vilma hollandi királynő kapta karácsony estéjén a férjétől.

Egy párisi ötvös készítette e czélra ezt a nyakéket, mely müvésziesen van megalkotva minden részében. Három gyönyörü és teljesen tiszta gyöngy ékesiti ezt az aranyékszert, mely éppen az egyszerüsége miatt nagyon szép és müvészies. Ötvenezer korona volt az ára, de az csak természetes, hogy egy királynő ilyen ajándékot kap: nem adhatnak neki holmi olcsó gyürücskét. Nagy karácsonyfa volt felállítva a hollandi királyi palotában s az egyik ágán függött a drága ékszer.

A királynő, mikor megkapta az ajándékot, örömében az egész diszes társaság előtt megcsókolta a férjét. Kitört belőle a szerelmes asszony! Szivtelen embernek kellett volna lennie annak, a ki megbotránkozott volna a szigoru udvari etikett e különös módon való megsértésén.