Az itt bemutatott képünk a technikai leleményesség két egymástól igen távol álló tényét foglalja egybe. Maga az a tény, hogy a ló téli szőrzetének lenyirását géppel végzik, haladás abban az ágban, a mely még nem is olyan régen csak azt a széles, lapos aprófogu ollót ismerte, a melylyel a kovács, vagy jobbmódu embereknél a gyógykovács, avagy pláne az állatorvos a lovakat megnyirta.

Mindenekelőtt látjuk, a ló hátsó lábainál álló egyén, valami olló-félét tart a kezében, a mely egy csővel van összekötve, a cső egy dobban végződik az állványnál. Ezen az állványon van egy kerékdob, a mely kötél segélyével össze van kötve egy forgató erővel. Ez a forgató erő itt az automobil motorja.

A lónak géppel való nyirása azért oly sokféle formába kerül használatba, hogy azokkal minden válfaját nehéz lenne megismertetni. Igen használatos és elterjedt a levegő hajtással dolgozó nyirógép, a milyet képünkön itt bemutatunk. Az automobil motorja lánczáttétellel hajt egy szijdobot, a mely az auto egyik kerekének küllőzetére van erősitve. Ez a szijdob hajtja a rajta fekvő kötél, vagy szij segélyével a kis állványra erősitett kisebb dobot. Ennek a dobnak a tengelyében van egy kis ventilátor egy szekrénykében, a mely a forgatás erejének megfelelő erős légáramlatot idéz elő s ezt a forgató erőt mind abba a csőbe, helyesebben tömlőbe szoritja, a mely a doboz végéről nyulik le.

A tömlő végén vannak a lapos fogas aczél korongok, a melyek a levegő nyomása következtében egymás fölött forognak s finoman fogaikkal a közéjük jutó szőrzetet lenyesik. Ezeknek a nyiró korongoknak olyan a szerkezetük, mint az emberek haját nyiró gépeknek. Ilyen kézigép ma már az utolsó falu borbélyánál is használatos tárgy. Ezt a nyirógépet a vele dolgozó ember egyszerüen vezeti a lenyirandó felületen, óvatosan, nehogy mélyen tartva a bőrt is megsértse. Ügyesen kezelve a ló testén olyan kellemes kotorást jelent, hogy a legvadabb állat is nyugodtan állja az operácziót.

A technikai berendezéshez tartozik még az is, hogy az állvány a képen is látható kötéllel le van horgonyozva, hogy a hajtó erő fel ne döntse.

A másik része ennek a technikai leleményességnek kétségen kivül az amerikai állatorvosnak az ügyes ötlete, hogy a gépi erőt az automobiljának a motorja szolgáltatja. Hogy a berendezés gépi erővel rendkivül sok időnyerést jelent, hogy az automobillal való közlekedése lényegesen emeli az egy nap alatt elvégezhető munkateljesítményének értékét, ezt mondanunk sem kell. Az egész nyiró szerkezet hajtószijjal, állványnyal együtt kényelmesen elfér az automobilon.

Felül az állatorvos, a segédje és a soffőr az autóra, gyorsvonat sebességgel megy, megérkezik arra a helyre, a hová hivták, öt percz alatt kész a nyirógép szerkezet összeállítása, a lovat odaállítják és nem telik bele egészen egy fél óra, a ló meg van nyirva, másik öt percz alatt a gép szétszedve és felrakva, az automobil száguldhat tovább. Az automobil motorjának ilyen hajtó czélra való felhasználása az amerikai állatorvos nevéhez fűzödik, a kit igy méltán lehet praktikus amerikainak nevezni.