Az ember a megszokás rabja. Kisebb-nagyobb rettenetes és óriási szerencsétlenségek megrenditik, gyakran gondolkodóba ejtik, de azután csak az történik, a mi történni szokott: az ember napirendre tér a megrörtént dolgok felett. A mióta az ember szellemi életet él és a mióta az emberiség történetének nevezetesebb eseményeit tudjuk, ismerjük, mindig fordultak elő olyan dolgok, mindig voltak és akadtak ujabb vagy legujabb események, a melyek a régebbieket akár nagyszerüségében, akár borzalmasságban tulszárnyalták.

Földrengések voltak, a mióta van föld (pedig a mi kopott Földünk már jó öreg sárteke), áradás, tűzveszedelem, pestis, kórság, háboru, tömeggyilkosság, zsarnoki kegyetlenség és a baleseteknek millió, meg millió alakja tarkitotta szomoruan az emberiség történetét, de mindez csak arra volt jó, hogy az emberek ott, ahol ez történt, megrázkódtak, valami félelmetes borzadály futott végig rajtuk, de csak azért, hogy néhány nap vagy hetek mulva a legszörnyüségesebb katasztrófa is egykedvűvé tegye az embereket, szóval: megszokják a katasztrófákat.

A katasztrófáknak, eltekintve az elemi csapásoktól és azoktól a szerencsétlenségektől, a melyek a mindennapi élet tényezőinek találkozásaiból erednek, megvannak minden kor, század, vagy talán már évtizedre szoritkozó sajátságos formái. Ott van pl. a repülőgépek katasztrófája, az aviatikusok pusztulása. Hát ez már csakugyan a divatos szerencsételenségek szomoru kategoriájába tartozik. Alig néhány éve annak, hogy a repülőgépekkel kisérleteznek, máris annyi a halottja, nyomorékja ennek a sportnak, hogy az ember elszörnyülködik, olvasván ezeket. De hát, a mint emlitettük, nem történhetik olyan katasztrófa, a mely felett az emberek napirendre ne térnének.

Ép ezért ne csodálkozzunk, hogy a repülőgépek lezuhanásának, az aviatikusok tömeges pusztulásának hirére az a felelet, hogy a piloták tovább kisérleteznek és ujabb, meg ujabb szerkezetű repülőgépeken törik a fejüket. A mono- és biplán, a skatulya-rendszer, az egyes és kettős propeller-rendszer stb. a nagy és kis alaku, a széles és a szivar formáju repülőgépek sorozata még távolról sincs kimeritve, mert íme: az amerikai „Scientific American” czímű technikai lap máris egy igen eredeti formáju repülőgép-szerkezetről ad hirt. A ritka érdekes formáju repülőgépet képben mutatjuk be és ez a kép magában véve körülbelől tájékoztathat a gép szerkezeti és alaki előnyeiről.

Az alakot tekintve, a repülőgép csalódásig hasonlít valami óriási szitakötőhöz. A gép teste orsóalaku, a pilota pedig a gép testében ül benn, olyképen tehát, hogy nem éri őt a rettenetes légnyomás, a mely a gyors repülés alkalmával elkerülhetetlen, azután a légcsavar rettentő gyors forgása sem zavarja a szabad tekintetet és nyugodt lélekzést. Egyebekben a repülőgép szerkezete az eddigiektől lényegileg nem tér el, de mindenesetre nagy ujitás az, hogy van egy zárt burkolatu teste, a hol hiányzik a sok drótváz és hálózat, a mely az eddig ismerteknél megvan és a mely zuhanás, ütődés alkalmával rendkívül sok katasztrófát okozott az által, hogy a drótváz, illetőleg hálózat kifeszített drótjai elpattannak, vagy elgörbülnek.

Amerikában most próbálják ki ezt az ujfajta repülőgépet és nem lehetetlen, hogy ha be fog válni, akkor a korábbi rendszerek szerint készitett repülőgépek értéke nagyon aláhanyatlik.