Magyarországé az a dicsőség, hogy a zeneszerzők legnagyobbikának, Beethoven-nek ünnepi miséjét ( missa solemnis op. 123). a misekompozíczió legkiválóbb remekét ugyanabban az egy városban, ugyanabban az egy templomban az isteni tisztelet közben vagyis liturgikusan, tehát a szent mise alatt eddig 24-szer adták elő.

Az 1833-ik évben alapított és azóta szakadatlanul működő pozsonyi egyházi zeneegyesület legelső karmestere, Kunlik József vezetése alatt 1835 november 21-ikén adta elő először Beethoven ünnepi miséjét Pozsony városának Szent Mártonról czímzett plébánia-és főtemplomában a szent mise alatt először - és azóta ugyanebben a templomban még 23-szor, mindannyiszor liturgikusan.

Az első pozsonyi; 1835-iki előadás azért is fontos zenei esemény, mert a Beethoven-féle ünnepi misét, melyet a nagy zeneszerző 1823-ban fejezett be, 1830-ig kizárólag hangversenyeken adták elő: 1824-ben Pétervárott és Bécsben, 1827-ben a Majna m. Frankfurtban. A legelső liturgikus előadást 1830-ban Warusdorf-ban Csehországban rendezték: a pozsonyi 1835-iki előadás pedig az egész világon ennek a misének második liturgikus bemutatása.

Ezeket a pozsonyi előadásokat évek óta nem csak a pozsonyiak és Pozsony környékéből való zenebarátok, hanem külföldi előkelő és zeneértő vendégek is hallgatják - nagy ájtatossággal és lelkesedéssel. Annak emlékét, hogy 1910-ben 24-edszer adták elő ezt a remekművel a pozsonyi főtemplomban, lelkesült helybeli és külföldi zenebarátok meg akarták örökíteni az által; hogy a 24-iki, dr.

Kosow Jenő egyesületi karmester által vezetett előadás után a kórus feljárata mellett a főtemplom falára bronz-szögekkel erősített, általuk adományozott svéd ősgránit-emléktáblát lepleztek le, melynek képét Kozics Ede pozsonyi (udvari) fényképész felvétele után a jelen számunkban közöljük. Ez az emléktábla felsorolja az összes 24 előadás évszámait és az egyesületi és vendég karmestereket, a kik az előadásokat vezették.

Abból az alkalomból, hogy a folyó évbe esik Liszt Ferencz, nagy hazánkfia születésnapjának századik évfordulója, megemlítjük, hogy a pozsonyi egyházi zeneegyesület az egyetlenegy az országban, mely Liszt Ferencz nagy miséit csaknem 40 év óta rendesen és állandóan liturgikusán előadja: így az Esztergomi misét először 1872-ben Mayerberger és azóta Laforest, egyesületi karmesterek, és 1903-ban Brecker Gusztáv (jelenleg Hamburg-ben élő) vendégkarmester vezetése alatt - egészben véve 10-szer; továbbá a koronázási misét Mayerberger óta, 1874-től 1911-iki január 6-ikáig negyvenszer és pedig kivétel nélkül mindig kebelbéli szóló-énekesekkel.

Épen ez a 40-ik előadás a bevezetése azoknak, a zenei előadásoknak, a melyekkel az egyesület a templomban és a hangversenyteremben ünnepelni fogja a nagy mester emlékét születése századik fordulójának évében.

Azt a kiváló állást, melyet a pozsonyi egyházi zeneegyesület az ország zenei életében elfoglal, nemcsak a fentemlített mise-előadások jellemzik, hanem az a tény is, hogy Liszt Ferencz, kinek művész-sorsa, a mint maga többször mondta, Pozsonyban 1820-dik évi hangversenye alkalmával dőlt el.

1884-ben Heiler Károly pozsonyi városi plébános, az egyházi zeneegyesület elnöke, ötvenéves papi jubileuma alkalmával személyesen dirigálta koronázási miséjét a szent mise alatt - továbbá még az a tény, hogy ekkor közreműködtek mint vendégek az egyesület következő tiszteletbeli tagjai: id. Hellmesberger József, udvari karmester, a világhírű Richter Jánosunk, akkor udvari karmester-helyettes vonós hangszereken és ifj. Hellmesberger József mint hegedű - szólista.

Liszt Ferencz Szent Erzsébet legendája czímű oratoriumát az egyesület kétszer adta elő, mind a kétszer kebelbeli szóló-énekesekkel; először 1883-ban Liszt Ferencz, az egyesület alapító tágjának jelenlétében a városi szinházban mint világi hangversenyt, másodszor pedig 1907-ben a Pozsonyban született Árpád-házi dicsőséges Szent Erzsébet asszony hétszáz éves országos jubileuma alkalmával a pozsonyi főtemplomban - este sok száz hallgató és Izabella főherczegasszony, az egyesület és az országos Szent Erzsébet-jubileum védnöke jelenlétében.