Pekár Gyula tizenhárom novelláját gyűjtötte össze egy kötetben ez alatt a czím alatt. Nagyon változatos könyv tárgyban, hangban, stílusban s minden novellája az író egészen sajátos gondolkodásmódjából született meg.

A könnyelmű úri legény úgy szedi rá gazdag német menyasszonyát és annak apját, hogy a mézeshetek idejére kölcsönkéri a rokona kastélyát és uradalmát s a csalást azzal leplezi, hogy a birtokot színleges kártyajátékon elnyereti igazi tulajdonosával. De a fiatal asszony, a ki közben roppantul megszerette a földesuraságot, fölkapja a kártyát és igazán visszanyer mindent a valódi tulajdonostól.

A dalmata felgazdagodott csempész, a ki a szerelmet és viruló egészséget lop fiatal feleségeitől, a kik egymás után pusztulnak el a férjtől kapott tüdőbajban. A megcsalt férj, a ki elmegy panaszra annak a gavallérnak a feleségéhez, a ki az övét elszöktette s hamarosan összeszerelmesedhetik a férjehagyott asszonynyal.

Ilyenek s hasonlók a Pekár tárgyai, mindben van a mellett valami romantikus elem, a mely keresi az élére állított helyzeteket, azokat a pontokat, melyeken csak az író biztos előadása óvja meg a történet valószínűségét.