A kereskedelmi miniszterium 1911. évi költségvetésében egy millió koronával többet irányzott elő iparfejlesztési célokra, mint amennyi az előző évekre engedélyezve volt. Ez az intézkedés tehát nem megállás, hanem a haladás szándékát jelenti mind a nagyipar, mind a kisipar, valamint az ezekkel összefüggő oktatás fejlesztése tekintetében. Utalok továbbá arra, hogy félhivatalos és kétséget kizárólag illetékes forrásból a következőleg körvonalazták a kézmüipar fejlesztésében a kereskedelmi minisztérium szándékát:

A kereskedelmi és iparkamarákat föl fogja kérni a miniszter, hogy készitsenek a kerületükhöz tartozó kisiparról pontos fölvételek alapján egy rendszeres kimutatást, katasztert. Eután állapitsák meg, hogy mely kézmüiparágak azok, amelyek fejlesztésre érdemesek és ebben az iparágakban, kik azok az iparosok, akik képzettségüknél és megbizhatóságuknál fogva megérdemlik az állami segitséget, és pedig a) gépsegélyt, b) pénzsegitséget, c) segélyt szerszámokban, anyagban, stb.

Az iparosok névsorát össze kell állitani és figyelemmel lenni nemcsak a központra, hanem a kamarai kerületekhez tartozó többi városok és községek kiváló szakbeli iparosaira is.

A lefolyt év nagyobb része áldatlan politikai viszonyaink rendezésével telt el, ami a nyugodt munkának épenséggel nem kedvezett.Ilyen körülmények között tárgyilagos megitélésre alap is alig van, ámbár nem habozunk kijelenteni, hogy örökös tanulmányozással megnyugtatható a lelkiismeret, de ebből fikarcnyi haszna sincs a gyakorlati életnek.

Azért emeljük ezt ki, mert hangsulyozni kivánjuk, hogy az iparfejlesztés terén már tul vagyunk a kisérletek stádiumán; itt nem amateur próbálkozás folyt, hanem céltudatos, minden izében átgondolt munka, melynek konkrét eredményei elvitázhatatlanul fényesek. Olyan gyökeres változtatásra tehát semmi szükség sincsen, mely mélyreható tanulmányozást igényelne. Elég talán e részben az ujabb osztrák iparfejlesztési törekvésekre utalni, melyek világosan tükrözik vissza az eddigi rendszer helytállóságát.

Amint stagnált az iparfejlesztés ügye, ép ugy megakadt az ipartörvény reformja is. A már kész törvényjavaslat átdolgozására bizottságot szerveztek, melynek tevékenységéről nem került hir a nyilvánosságra.

Az iparfelügyelettel kapcsolatban felmerült a parlamentben az a kivánság, hogy női iparfelügyelők alkalmaztassanak. A Magyar kazánvizsgáló egyesület, mely az iparfelügyelők munkáját lényegesen apasztani fogja, a lefolyt évet szervezkedésre használta fel, s december végén tartott ülésében elhatározta, hogy müködését 1911. január 1-én kezdi meg.

A kormány a lefolyt évben több uj ipari monopoliumra vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett elő. Ezek a nyers petróleum, a földgáz és a káliumsók bányászatát teszik állami monopoliummá. A törvényjavaslatok indokolása szerint a petróleumnak Magyarországon való létezése geológiailag be van bizonyitva. Hogy eddig nem sikerültek a kutatások, annak a mostani kutatások rendszere az oka. Ezért van szükség a petróleum kutatásának és termelésének állami monopoliummá tételére. A monopoliumot a törvényjavaslat nem tervezi kizárólagosnak, hanem fölhatalmazást javasol adni a kormánynak, hogy megokolt esetekben magánosoknak is adhasson kutatási és termelési engedelmet, a kellő föltételek mellett.

A második és sokkal fontosabb intézkedés a földgázra vagy metángázra vonatkozik.
A metángáz szintén a föld mélyében rejlő kincs, amely a földkerekségen kevés helyen fordul elő. Legjobban meg van áldva vele Amerika, ahol a metángáz igen jelentékeny faktora a közgazdasági életnek. Hogy a földből előtörő metángáz, mint természetes erő, milyen kincset jelent Amerikára nézve, arról elég tájékozást adnak a következő számok.

Amerikában 1898-ban elfogyasztott metángáz mennyisége tizenhét milliárd és háromszáznyolcvanhét millió köbméter volt, kétszázhetvenhárom millió korona értékben. A termelés 29.600 négyszögkilométer területre terjedt ki s a termelt gáz kalórikus értéke százhetvenhét milliómétermázsa kőszénnek felelt meg. A pénzügyi kormány négy szakértőt küldött ki Amerikába a gáztermelés és értékesités tanulmányozására; ezek a szakértők terjesztették be ezeket az adatokat. 

A harmadik monopolium a kálisóra vonatkozik.
A kálisó Németországban és más államokban már föltalált ásvány. Csak geológiai kutatások alapján sejtik, hogy előfordul hazánkban is, de eddigelé fölfedezni nem sikerült.

A törvényjavaslatok ellen a mezőgazdasági érdekképviseletek erősen tiltakoztak, mely azonban elsimult, mert a kormány néhány méltányos kivánságukat teljesitette. Nevezetesen megállapodás történt a következőkre vézve:
1. A földtulajdonos a maga birtokán a saját mezőgazdasági céljaira kutathat földgáz után, de erre engedélyt kell kérnie.
2. Az állam ott, ahol maga tárja fel és értékesiti a földgázt, a nyert tiszta haszonnak valamely százalékát köteles a környék mezőgazdasági érdekeire forditani, olyképen, hogy az összegből alapot létesit, amelyet azután a vidék mezőgazdasági érdekképviselete kezel.
3. A birtokos a birtokán az állam részéről kiaknázott földgázból bizonyos mennyiséget a saját gazdasági céljaira önköltségen igényelhet.

4. A kormány a kiaknázás irán kötött szerződéseket a törvényhozás elé terjeszti, nagyobb szerződésekhez pedig a törvényhozás előzetes jóváhagyását is kikéri.

A kálisóra az volt a megállapodás, hogy ennek a bányászati monopoliuma csak ott illeti meg az államot, ahol a kálisó a konyhasóval együtt fordul elő és a tiszta jövedelem egy része itt is a környék gazdasági érdekeire forditandó.

A petróleumra nézve semmi külön megegyezés nem történt, mert e részben a pénzügyi kormány több évtizedes joggyakorlatra támaszkodik.

Megemlitjük itt, hogy Széll Kálmán a költségvetési tárgyalás során az államra váró sulyos pénzügyi helyzetre való tekintettel a finomitott petróleum és szeszmonopolium létesitését inditványozta és sürgette, melylyel szemben a husfogyasztási és boritaladók megszüntetését javasolta.

Mint már jeleztük, az állami beavatkozás az ipar terén igen szük keretekben mozgott s a fent emlitett eseményekkel jórészt ki is meritettük. Külön meg kell azonban még állapitani, hogy az állami beruházások az év első felében majdnem teljesen szüneteltek s azok mértékét később egyébként is lényegesen csökkentették.