A kémiai technika általános elterjedése soha olyan lendületet nem vett, mint akkor, mikor az elektromosságot gyakorlatilag kezdték alkalmazni. Az akkori fellendüléshez hasonló eredmény mutatkozik a rádium felfedezése óta. Miután a rádium tiszta állapotban a levegőn nem tartható el, magát a fémes rádiumot sohasem használják, hanem csak vegyületeit.

Leggyakrabban a bromidját, a kloridját és a szulfátját használják, sőt miután a tiszta rádiumvegyület előállitási költsége is nagy, ezeknek a megfelelő báriumvegyülettel való keveréke használatos. A rádiumnak a jelenléte minden testre hat, tehát teljesen mindegy, hogy a rádium tisztán van-e jelen, vagy valamely vegyület alakjában, ezekről mindig rádium szóval emlékezünk meg, noha mindig csak vegyületét használjuk. A radioaktiv-vegyület tehát a rádium vegyülete, a mely más testektől abban különbözik hogy állandóan, minden külső hatástól menten láthatatlan sugarakat lövell ki.

Ennek a sugárzásnak a felfogására egy különleges felfogó-szerkezetet készitettek, a melyet a kisugárzás irányába tartanak. A készülék egy fémboton levő ónlap, a melyet a kéz gummikesztyüvel tart oly czélból, hogy a fémsugarak ne hathassanak közvetlenül az emberi bőrre. Bár a rádium minden testen átható fémsugarakat lövell ki, a közvetett érintkezés hatása gyengébb, mintha egyenesen, akadálytalanul érintené a test bőrfelületeit.

A rádiumnak kisugárzása azonban nem egyféle sugarakból áll. Háromféle sugár ömlik ki belőle, a melyet a tudósok a görög ábéczé első három betüjéből alfa, béta és gamma névvel neveznek. E háromféle sugár közül az első az, a mely óriási sebességgel halad, s ezt pozitiv elektromos töltésü anyagi részecskék idézik elő. A béta-sugár anyagi részecsketartalma még vitás, a gamma-sugár hasonló a fénysugarakhoz, csakhogy sokkal erősebb, mint az eddig ismert legerősebb sugár, a Röntgen-sugár. Ennél nagyobb átható képessége van. A Röntgen-sugarat ugyanis néhány milliméter vastag ólomlemez felfogja, míg a gamma-sugár felfogásához tizczentiméter vastag ólomlemez kell.

Az emberi testnek Röntgen-sugárral való átvilágitása alkalmával a csontváz árnyképét kapjuk a gamma-sugár ellenben a test szilárd alkotórészeit is könnyü szerrel átjárja. Hogy milyen óriási sugárzó erő van a radioaktiv-vegyületekben, mutatja egy angol számitás, a mely szerint egy 28-2 négyzetczentiméter területü radium-vegyület alfa-sugara 20.500, a béta-sugár 11,600.000, a gamma-sugár 417.000 négyzetczentiméter területre hat aktivitásával. A vegyületben két tizedgramm rádium-bóriumszulfát van elteritve.