A jelenlegi angol király, V. György az első, a ki megkoronáztatja magát India császárjának is. Az angol imperalisztikus politika történelmi jelentőségű ténye ez, dokumentálása annak a fontosságnak, melylyel India, mint a világbirodalom legerősebb oszlopa, bír s bizonyára egyúttal kedvezés is a hinduk népének, szorosabbra fűzése a hódítókat és meghódítottakat összetartó kapocsnak. E mellett a legragyogóbb, legnagyobb pompájú látványosság, a mit csak Kelet színes fantáziája ki tud gondolni.

India legnevezetesebb városai: Bombay, Delhi, Nepal lesznek a deczemberi események ragyogó szinhelyei. A királyi pár deczember első napjaiban száll partra Bombayban, a honnét a régi Mogul-városba, Delhibe indulnak.

Deczember 12-ikén megy végbe a „Palace”-ban, az ódon császári palotában a koronázás szertartása.
Legragyogóbb eseménye a delhi-i ünnepségnek az a Pazar fénynyel rendezett felvonulása lesz, a melyhez hasonló káprázatosat még alig rendeztek. Hatalmas, árkádszerű épületekkel körülvett területen gyűl össze Indiának minden számottevő egyénisége, a maharadzsák ragyogó kisérleteikkel, az angol alattvalók tömegei, India minden részéből odasereglett lakói, a csapatok, stb. A legutolsó durbar alkalmával több millió ember gyűlt itt össze. Előzetes becslés szerint négy-öt millió emberre számítanak a mostani durbar alkalmával. Ez a kolosszális tömeg azután körmenetben fog a régi császárváros utczáin felvonulni.

Ha Anglia a maga katonai pompájával, európai szertartásosságával mindent el fog követni, a mire csak képes, mindez el fog halaványodni ahhoz a mesebeli, képzeletfölötti ragyogáshoz mérten, a mit az indiai maharadzsák fejtenek ki. Több ezer főből álló kisérettel jelenik meg mindegyikük az ünnepségen s hogy ezek a „kis-királyok” a Pazar fényűzésnek, keleti ragyogásnak minő gazdagságával rendelkeznek, elég, ha felemlítjük, hogy Neizam, Haidarabad elhunyt maharadzsának évi jövedelme száznegyven millió rupia volt. Egy másik maharadzsa koronája, melyet néhány éve készíttetett, négy millióba került.