Augusztus 17-én Szabolcsi Miksa az „Egyenlőség” czímű zsidó felekezeti lap szerkesztője, a képviselőház folyosóján fölkereste Farkas Pál országos képviselőt, és arra kérte,hogy egy Kats Mózes nevű kiutasított sztropkói asztalos ügyében, a ki ugyancsak megjelent a Házban, járjon közbe a miniszterelnöknél.

Az illető tizenhárom esztendő óta sztroopkói lakos, asztalosműhelye van és adófizető polgár, ennek daczára az idén a határrendőrség, illetve a főszolgabíró több más sztropkói családdal együtt kiutasította és családjaikat a határon áttolonczolta.

Kats Mózes a határozatot megfölebbezte a belügyminiszterhez, közben azonban, míg Budapesten járt, családját átvitték a határon, úgy, hogy családja felől hetek óta hír nélkül van. Szabolcsi szerkesztő arra kérte Farkas Pál képviselőt, hogy az ügyet terjeszsze a miniszterelnök elé.

A miniszterelnök azonnal fogadta mindhármukat. Farkas előadta a tényállást és hangsúlyozta, hogy a zsidó vallású képviselők a Galicziából való bevándorlást nemcsak nem helyeslik, hanem ép a magyar zsidóság érdekében minden, a galicziai bevándorlás megakadályozása irányuló kormányintézkedést a legnagyobb mértékben helyeselnének. Viszont olyanok üldözése, a kik már évtizedek óta itt tartózkodnak és nem uzsorával, hanem becsületes mesterséggel keresik kenyerüket, semmiféle szempontból nem helyeselhető.

Gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök az előterjesztett kérésre a következő választ adta:
- Az ügy aktáit még nem ismerem és ilyenformán magáról a kérdésről részletesebben nem nyilatkozhatom. De annyit már most is kijelentek, hogy munkás polgárok kiutazását a nélkül, hogy ők tényleg valamilyen súlyos bűntényt követtek volna el, ha más fontos állami érdek nem szól a kiutasítás mellett, egyáltalán nem helyeslem. Legkevésbbé helyeselhetném azonban olyan esetekben, a hol a felekezeti üldözésnek, az antiszemitizmusnak, a melyet szivemből utálok, a látszatát kelthetnék és egyúttal annak is, mintha a magyar kormány ilyen felekezeti tendencziákat helyeselne, vagy tűrne. Én büszke vagyok arra, hogy a magyar szabadelvűség az utolsó évtizedeknek ezt a sötét vendégét, az antiszemitizmust, sohasem engedte lábra kelni. És meg lehetnek győződve arról, hogy a magam részéről mindig ezt a szabadelvű tendencziát fogom követni.