Zágráb, 1910. szeptember hó

A horvátok faji és nemzeti öntudata igen nagy mértékben nyilvánul meg a sportban. Ugy a torna, mint a labdarugás terén szoros kontaktusban állanak a többi szláv népek sportéletével s különösen a csehekével. E cikk keretében csupán tornaegyesületekkel a „Hrvatska sokol”-clubokkal szándékozom részletesen foglalkozni, míg a football-viszonyokra a „Sport-Világ” legközelebbi számában fogok kitérni.
Idelennt Zágrábban a sokolegyesületre vonatkozólag az itteni torna-club egyik funkcionáriusa Juracic Milán úr volt oly szives nekem részletes információkkal szolgálni a horvát tornászok eme nemzeti szervezetéről.

„Hrvatska Sokol” (horvát sólyom) torna club minden egyes községben vagy városban csak egy lehet. Jelenleg Horváth- és Szlavonországban, Dalmációban, Bosznia- és Hercegovinában, valamint az isztriai félszigeten és az északamerikai Egyesült Államokban élő horvátok 128 helyen alakítottak egy-egy ily sokol-clubot. Ez a 128 club 16 kerületbe, zupába van beosztva, melyek közül az egyik az amerikai Chicagoban van. Míg a clubok azon helységek nevét viselik, melyekben alakíttattak eddig a kerületek alapítóikról, híresebb történeti és politikai személyekről, költőkről és a régi horvát királyról nyertek elnevezést. Így van például egy, „Zupa Fonav”a (dr. Fon volt az alapítója a horvát sokolnak) egy „Zupa Zrinjski”, Zupa Strossmayer”, (djakovári? horváth róm. kath. püspök, ki egy pár év előtt halt meg) „Zupa Starcevic” (horvát ellenzéki politikai vezér), „Zupa Tomilsav” (az első koronázott horvát király után) stb.

Ez a 16 horvát zupa, együttesen a Hrvatska Savezt (a horvát szövetséget) képezi, melynek székhelye Zágráb (helyisége az egyetem téri Sokol-épületben van) A szövetség elnöke a savezni, kinek oldalán a kerületek által delegált választmány (starjesinstvo) áll. A horvát szövetség jelenlegi vezetője dr. Car, zágrábi egyetemi tanár. A kerületek élén áll a zupni, míg az egyes egyesületek elnöke a starjesina. Horvátországban ilyen kerületek vannak a többi között Zágrábban, Eszéken, Varasdon, Belovárott, stb.

Ilyen szláv sokol-tornaegyesületeik nem csupán a horvátoknak vannak. Ilyeneket alakítottak a szerbek, a bolgárok, a szlovének, a csehek, a lengyelek, a ruthének és az oroszok is. Mindegyiküknek vannak clubjai, kerületei és egy-egy nemzeti szövetsége. Van nekik egy nemzetközi szláv sokol szövetségük, az ugynevezett „Sve sokolski Savez”, melynek székhelye Ausztriában, a cseh fővárosban, Prágában van.

A horvát sokolegyesületek tagjai, a sokolasok katonai szervezettel bírnak. Drappszinü zsinorozott mentéjük a karminvörös ing felett panyókára van vetve. Hosszu nadráguk alsó részét fekete csizmájuk fedi be. Derekukon egy böröv van, elől a sokolosok jelvényével.
Fekete sapkájuk van piros tetővel, melynek a baloldalán egy horvát nemzeti szinü kokárda által megerősítve egy sólyomtoll van.

A sokolegyesületek demokratikus alapra vannak fektetve és tagjaik tegezik egymást. Érdekes, hogy számos nőtagjuk is van, így például a zágrábi sokolegyesületnek 500 tagja között 80 nő van. A sokolasok „Zdravo” (üdv!) jelszóval köszöntik egymást. A tagokat az egyes egyesületek titkos szavazás utján veszik fel.
Van Zágrábban egy tornaszaklapjuk, a „Hrvatski Sokol”, melyben erős propagandát folytatnak a sokoleszme mellett. E célt szolgálják ugy az egyes egyesületek, mint kerületek és szövetségek által rendezett nyilvános tornaünnepélyek, az ugynevezett „svesokolski slet”-ek, a melyeken mindig számos sokolas szokott résztvenni.

A legközelebbi szövetségi „sokolski slet” a jövő évben, 1911-ben, junius hó végén lesz Zágrábban, melyre előreláthatóan körülbelül 10-12 ezer szláv tornász fog megjelenni a bel- és külföldről. Erre az ünnepélyre már nagyban folynak az előkészületek és a rendező zágrábi sokolszövetség már mostan sokoltornászokkal teli 5-6 különvonatra számít.