Gundel Károly a vendéglátás egyik legtekintélyesebb egyénisége volt nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. Az 1910. október 1-jén átvett városligeti Vampetics-vendéglőből a következő évtizedekben igényes szakmai színvonalával méltán híressé vált éttermet hozott létre.

Gasztronómiai könyveivel, szakácskiállításokon és bemutatókon való szerepléssel népszerűsítette a magyar konyhát; hozzájárult az idegenforgalom fellendüléséhez is.

Származása szinte predesztinálta erre a pályára.
Édesapja Gundel János, a bajorországi Ansbachból bevándorolt vendéglős. Károly fia Budapesten született 1883. szept. 23-án. A kereskedelmi iskola elvégzése után 1900-tól Svájc, Németország, Anglia és Franciaország leghíresebb vendéglőiben tanulta a mesterséget. 1906-ban a nemzetközi hálókocsi-társaság csorbatói és tátralomnici telepének szállodai titkára, 1908-tól igazgatója. 1910-ben kerül újra Budapestre. Az 1920-as években bérlője a Royal Szállónak és a fővárostól átvett Gellért Szálló éttermeinek.

Gyakorlati konyhaművészetének maradandó ételei (bakonyi fogastól a libamájjal töltött borjúbordáig) mellett nevét is őrzi a Gundel-tokány, a Gundel-saláta és a rumos dióval töltött, csokoládémártással leöntött Gundel-palacsinta.