A humor -filozofia
Már megirták, hogy a humoristák az emberiség jóltevői közé tartoznak. Nagyon igaz. Mert a ki megnevettet bennünket, az jót tesz velünk. De a humorista, a mellett, hogy az emberiség jóltevője. még más is. A nemzeti léleknek kiválóan beszédes karakterisztikuma. Alig van jellemzőbb az emberre, mint a viczcze. Az, hogy ki min tud mulatni, milyen elmésséget mond és szeret.
Ez nem csak a műveltségét karakterizálja, hanem egész lelki berendezésének is mutatója. Különben nem lehetne nemzeti és faji humor, már pedig tudvalevően van. Más szine, jelleme, lelke van a magyar humornak, más a francziának. az angolnak, a németnek. Az a roppant tetszés, a mely a munkáit, tréfáit fogadta a hazájában, a most elhányt Mark Twain-t nemzeti humoristának, vagyis az amerikai humor hivatott képviselőjének hitelesítette a világ előtt.
Tehát alkalmassá tette arra, hogy belőle, a munkáiból, megismerjük az amerikai humor jellemző vonásait és igaz természetét. Egyúttal az amerikai lélek berendezését is. A magyar humor - filozófia. Az igazi magyar élczben mindig van valami bölcsesség. A természetes, világos okosságnak valamely törvénye. A mellett, hogy éles: tétel is.
A franczia élcz vagy szójáték vagy csúfolódás, vagy együtt mind a kettő. Fölényes, kápráztató és ritkán van minden czinizmus nélkül. A német elmésség, mint a németség egész lelki berendezése, most forradalmi állapotban van, régi természetét elhagyta, az újat még nem találta meg. Nem véletlenség, hogy a német irodalomnak most vannak viczczelői, de humoristája egy sincs.
Az amerikai humor, a hogyan a Mark Twain munkáiban tükröződik: mentes a filozófiától, mentes a csufolódástól, távol van minden czinizmustól igazán csak azt mondhatjuk róla, hogy tisztára a jókedv fantáziája. A mulatságos furcsaságok tömkelege és a nemzetet, a mely oly nagyszerűen tudott mulatni rajtuk, sehogy se tudjuk másként elképzelni, mint egy egészséges, ártatlan nézésű és pompás tüdővel harsogva kaczagó óriási gyermeknek.
Mert semmi se naivabb, mint a Mark Twain fortélyossága és semmi se ártatlanabb, mint az ő jókedve. Irigylésre méltó nemcsak ez a kedv is, a mely benne dolgozott, hanem az is, a mely ebben a munkában oly elragadtatással tudott gyönyörködni. És ha igaz, hogy a utolsó évtizedekben Amerika már nem tudott úgy mulatni s Mark Twain elmésségein, mint azelőtt, akkor Amerika népe nemcsak Mark Twaint veszítette el, hanem mást és elmondhatjuk többet is elveszített. Egy darab gyermeki frisseséget.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!