Dtum
Login with Facebookk
1910 | Január

A soproni új színház

Sopron városa régi kulturális hagyományainak hódolt, mikor egy évvel ezelőtt elhatározta, hogy régi színházát átalakíttatja. Az átalakítás elkészült s oly gyökeresen ment végbe, hogy tulajdonképen egész új színháznak tekinthető. A réginek csak a külső falaiból tartottak meg annyit, a mennyit lehetett, s az új színházat most karácsonyra nyitották meg.


Sopron színházi élete a legrégibbek egyike az országban. A vagyonos és művelt német polgárságban, a Bécscsel s egyéb nyugati országokkal való érintkezés, a virágzó gazdasági élet, a művelődést meggyökereztető iskolák már a XVIII-ik század közepén fölébresztették a színházi törekvéseket.

 

1769-ben már állandó színházat létesítettek. Természetesen német színház volt, az akkori német szinpad műsorával, a bécsi szinház hatása alatt. De az elsők egyike volt az országban, — csak Pozsonynak volt előbb szinháza. A régi soproni színház 1834-ben leégett s 1841-ben építettek helyébe újat, azt, a melynek helyébe a mai került.

 

Ez a színház is a német színészet számára épült, de már 1846-ban magya rszínészek is játszottak benne s ettől fogva a németek mellett mind gyakrabban hallatszott magyar szó a soproni színpadon, hogy aztán a legújabb időkben kiszorítsa a németet. Az új színházban már - így határozta a város tanácsa — állandó német színtársulatnak nem lesz helye.

 

S ezt jelképezi a színház külsejével is: magyar stílusban építette fel tervezője, Medgyaszay Benkó István, a ki nemrég a veszprémi színházzal is fényes bizonyságát adta rátermettségének s a ki a színházépítő technika terén érdekes és jelentékeny újításokat is megvalósított.A magyar stilusban épített soproni új szinház külseje szinte feltűnően egyszerű.

 

Sima vakolat az egész felület, de a főpárkány igen gazdagon van díszítve alumínium eresz-csatornákkal és magyar ornamentikájú barna zománczos cserepekkel. A sima falfelületeit diszitik még a könnyed és díszes körvonalú erkélyek, az egészen újszerű vasbeton ablakok és a főhomlokzaton levő nagy szines sgrafffitto-kép.

 

A kép, melyet Storno Ferencz soproni festőművész tervezett, a szóló és képzőművészetet, különösen pedig a vígjátékot és tragédiát jellemzi modern teknikában. Az épület mindegyik részén már kívülről látható, mi a rendeltetése. Az előcsarnok és a lépcsők része a legalacsonyabb, már magasabban emelkedik ki a nézőtér görbült teteje, s mely mögött még magasabbra nyúlik a szinpad teteje.

 

A nézőtér egészen eltér a megszokott sablonos aranyozott díszítésektől és nyugodt egyszerűségével hat. Minden egyes páholy könyöklője külön kis ivvel kanyarodik, úgy, hogy kényelmesen ülhet mögöttük a néző. A mennyezet minden festmény és szobrászmunka nélkül, egyszerű gipszszel van vakolva és a szellőző nyilások gazdag magyaros ornamentikával vannak kiképezve.

 

Ezeket körül fonja az üvegfüzérekből összeállított villamos mennyezetvilágitás, melynek számos villamos lámpája pazar fényt áraszt a nézőtérre. A világitásnak ez az ügyes elrendezése nemcsak a fényhatást emeli, hanem a könnyűség hatását is kelti, mert nincs benne sötét ércztömeg, a mi az egészet nehézkessé tenné és foltokat okozna a megvilágításban. Ezenkívül minden egyes páholyban is van egy-egy villamos körte.


A nézőtér szinte az eddigi sablonos bordó szín helyett rozsdabarna, mely felfelé mindinkább világosodik, míg végre a mennyezet úgyszólván egészen fehér. A jó látást illetőleg igen sikerülten van az új színház nézőtere építve. Még a legkedvezőtlenebb helyekről is igen jól lehet látni. Az akusztika, Medgyaszay rendszere szerint, a kettős tetőfelület által, mely mintegy a hegedű szekrényének felel meg, bámulatosan lágy és a leghalkabb hangokat is hallhatóvá teszi még a legtávolabb helyeken is.


Az alsó színpad sülyesztői alatt van a központi gőzfűtés helyisége, a honnan az egész színház egyszerre fűthető és szellőztethető. Öltözőkkel is bőven el van látva a színház, még a vendégművészekről sem feledkeztek meg, a kiknek külön öltözők állanak rendelkezésükre. Az öltöző-szobák elég tágasak s mindegyikben van vízvezeték. Az Öltözői részben van a gondnok kétszobás lakása, az igazgatói iroda, a nappali pénztár, a szabó, kellékes szobája, a könyvtár és egyéb raktárak.


Megfelelő számú kijárókról is gondoskodott a tervező. Külön kijárók vannak minden helyről kétoldalt ki a szabadba. Igen ügyesen nyert megoldást a zenekar elhelyezése is. A mélyitett zenekarból két oldalon teljesen különálló egyenes folyosón juthatnak ki a zenészek. Az új szinházban 900 embernek van helye. Építése körülbelül 250,000 koronába került.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98