A Nemzeti Munkapárt február 19-én tartotta alakuló gyűlését, melyre az ország minden részéből mintegy 1600 ember érkezett a fővárosba. Az egyes küldöttségek tagjainak száma tiz-husz ember, de érkezett több száztagú küldöttség is.

A Vigadóba délután három órára volt kitűzve az alakuló gyűlés. Félkettőtől kezdve azonban már egymást érték a küldöttségek; csapatostól jöttek az emberek, mert az egy városból valók együtt ebédeltek. Két órára a vidékiekkel és az egyenkint szállingózó fővárosiakkal már meglehetősen megtelt a Vigadó nagy terme, a mi vagy négyezer főnyi sokaságot jelent.

Két órakor érkeztek meg a Nemzeti Társaskör tagjai, zárt, nyolczas sorokban; az első sor közepén gróf Tisza István haladt. Ezek az urak már csak a legnagyobb erőfeszítéssel, tiz percznyi tolongás, lökdösés és taszigálás után tudtak behatolni a nagyterembe. A még később érkezők künn rekedtek a melléktermekben és a folyósokon. Zsufolva voltak a karzatok is. Az előkelőségek és a képviselők számára az emelvény volt föntartva; ennek külön bejárata van a lépcsőházból és így ide még aránylag könnyű volt bejutni.

Gróf Tisza Istvánt, gróf Csáky Albint és Perczel Dezsőt zajosan megéljenezte a gyülés közönsége.
A kormány tagjai gróf Héderváry Károly vezetése alatt háromnegyed háromkor érkeztek meg. Fogatokon érkeztek: Gróf Tisza Istvánné, gróf Héderváry Károlyné és Lukács Lászlóné. A hölgyek részére a karzati páholyok voltak föntartva.

A gyűlést három óra után nyitotta meg gróf Csáky Albin, a kit üdvözlő szavai után a gyülés közfelkiáltással elnökké választott, Csáky a következő rövid beszédet mondta:
- Nincs szüksége annak, hogy e helyről mai összejövetelünk czélját vázoljam. Hiszen bőven van az kifejtve ama fölhivatásunkban, a mely országszerte közzététetett. De végigtekintve e termen, nagy örömömnek kell kifejezést adnom a fölött, hogy a fölhivásunk nem volt eredménytelen. (Igaz! Ugy van!) E teremnek a teltsége bizonyitja, hogy vagyunk hála Istennek elegen. (Ugy van! Ugy van!) Hogy az édes haza sorsát jobb és szerencsésebb irányba tereljük. (Hosszas éljenzés.)